Kék agy, Kék gén, Kék anyag

A sakkszámítógépének sikere után az IBM megmarad a sötétkék színnél, és a svájci Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne-nel együttműködve útjára indítja a "Kék agy" projektet, mely a "Kék anyag" projekttel együtt a "Kék gén" névre keresztelt szuperszámítógép erőforrásait fogja használni.

A másodpercenként egybillió művelet elvégzésére képes IBM eServer Blue Gene szuperszámítógépére alapuló projekt legfőbb célja az agy virtuális modelljének megalkotása. A kutatásban nem "csupán" a magasabb rendű kognitív folyamatok modellezését kívánják megvalósítani, hanem a sejteken belüli, molekuláris szintű jelenségeket is vizsgálni kívánják.

Az első lépés az emberi agykéreg legkülső részének, a gondolkodásért, tanulásért, problémamegoldásért, nyelvi funkciókért felelős, az agytömeg 85%át kitevő neocortex szimulációja. Tudósok már tíz éve dolgoznak a neocortex idegi szerkezetét leíró adatbázis felállításán. Az óriási adatmennyiség alapján készítik el az agy működő, nagy sebességű elektrokémiai kölcsönhatásait is "futtató" háromdimenziós, virtuális modelljét.

Az agy működési mechanizmusairól jelenleg keveset tudunk, de az utóbbi időben a biológia és az orvostudomány sokat megismert az agy felépítéséről, a számítástechnika pedig már elegendően nagy teljesítményű eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy megkezdődhessen az agyműködést molekuláris szinten digitálisan modellező projekt. A cél a gondolkodás, az érzékelés és a memória jobb megismerésével közelebb kerülni az olyan rendellenességek okainak megértéséhez, mint az autizmus, a skizofrénia vagy a depresszió.

Az IBM T.J. Watson Kutatóközpontjában már korábban elindított "Kék anyag" névre keresztelt projektnek is megfelelő hardvert jelent a "Kék gén", így valószínűleg a jövőben még több eredményt tudnak majd produkálni molekuláris szimulációikkal. A központban már régóta kutatják olyan fontos (és manapság különösen népszerű) élettani folyamatok modelljeit, mint az Omega 3 zsírsavak (jobboldali kép) és a koleszterin szerepét, a sejtosztódásban résztvevő lipidek funkcióit, vagy a G-protein kapcsolt receptorok (GPCR) működését, melyek rengeteg betegséggel hozhatók összefüggésbe (asztma, rák, fekélyek, allergia, Parkinson-kór, stb).

Az agy teljes virtuális modelljének elkészítése legalább tíz év munkájába kerül majd a legfelső képen látható szuperszámítógépen, ami csak év végére fog elkészülni és a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban kezdi meg működését.

Agent Portal