Deep Impact: új eredmények, hazai felvételek

Hazánkból is sikeresen észlelték a Tempel-1 üstökös kifényesedését a Magyar Csillagászati Egyesület munkatársai.

A Deep Impact-űrszonda lövedéke hétfőn kora reggel csapódott a Tempel-1 üstökösbe. Ekkor hazánkból nézve már nappal volt, ezért az üstököst csak este, a becsapódás után több mint fél nappal lehetett csak megpillantani. A kométa ekkor a Virgo csillagképben járt, amely sötétedés után viszonylag alacsonyan van az égen. Emellett az üstökös a becsapódás előtt halvány, közel +10 magnitúdós fényességű diffúz folt volt, amit nehéz megfigyelni.

Budapestről és így a Polaris Csillagvizsgálóból sajnos nem látszott az objektum - a csillagvizsgálóba látogató érdeklődők így be kellett érjék a legfrissebb fotókat és animációkat felvonultató előadásokkal. Szerencsére pont ekkorra időzítette a Magyar Csillagászati Egyesület éves nyári észlelőtáborát, a Mátra Ágasvár csúcsa közelében, 635 méteres tengerszint feletti magasságban. A tábor fő célpontja természetesen az üstökös volt, amely bár nehezen, de azért látszott a becsapódás után.

Sárneczky Krisztián, az MCSE üstökösészlelő szakcsoportjának vezetője szerint egyértelmű volt az esemény nyoma a távcsőben: "...a kométa megjelenése egyértelműen megváltozott. A kóma, azaz a ritkás légkör közepén egy sűrű, kisebb csomó jelent meg. Az üstökös egészében is kicsit fényesebbnek mutatkozott, mint korábban, de a kóma változása volt a leglátványosabb. Ha nem tudnék a Deep Impact programról, azt mondanám: ez az üstökös egy kitörésen ment keresztül az elmúlt napokban..."

A kóma belső sűrűbb részét az az anyagfelhő töltötte ki, amely a becsapódás robbanásától képződött. Amint az üstökösmag mellett elrepülő, majd biztonságos távolságból visszatekintő Deep Impact-szonda megörökítette: a becsapódás után kb. fél órával még mindig áramlott ki anyag a magból. Ez arra utal, hogy egy tartósan aktív terület jött létre. A robbanás után több mint fél nappal hazánkból megfigyelt törmelékfelhő részben az eredetileg kidobott, részben pedig a további aktivitással kirepült anyagból állt. A nagy kérdés, hogy az üstökös felszínén egy fordulat után, amikor a becsapódás helye ismét a nappali oldalra kerül, újból megkezdődik-e az anyagkibocsátás. Utóbbira hamarosan választ kapunk.

A mellékelt felvételeket az MCSE munkatársai készítették az ország különböző pontjairól. Bár az objektum nem volt fényes, az emlék mégis maradandó: saját szemmel látni a beavatkozás végeredményét nehezen felejthető. Ez egyben a műkedvelő, azaz amatőrcsillagászat lényegi eleme: megtapasztalni mindazt, amit az ember elméletben ismer.

A Tempel-1 üstökös Zseli József (balra), Horváth Tibor és Tuboly Vince (középen) valamint Szendrői Gábor (jobbra) képein

A Deep Impact program sikere mellett ugyanakkor több kutató aggályát is kifejezte az eseménnyel kapcsolatban. Ez az eddigi legkomolyabb beavatkozás, ami egy más égitest természetes "életében" végrehajtottunk. Etikai kérdéseket is felvet az esemény: van-e jogunk ilyen és ehhez hasonló drasztikus beavatkozásokra? Egy hasonló becsapódás, ha az védekezési célból történik (azaz bolygónkat veszélyezteti az égitest), nem kérdőjelezhető meg. A becsapódás és eltérítés módszerét persze mindezt megelőzően is tesztelni kell, ez történt most, ami még mindig indokolható. Legtöbben abban látják a problémát, hogy a Deep Impact missziót végrehajtó ország az eseményt megelőzően nem kérte ki más országok, esetleg nemzetközi szervezetek véleményét. A témával kapcsolatban nehéz kérdések vetődnek fel, amelyekre valószínűleg a jövő adja majd meg a választ - mindenesetre a szonda és a küldetés sikere egyértelmű.