A Nílus-delta és a Szuezi-csatorna - a hét műholdképe

Az elmúlt hetekben végigbarangoltuk a Nílus egyiptomi felső és középső szakaszát, hogy most megérkezzünk a torkolathoz: a delta zöldellő síkjához és a Szuezi-csatornához.

Miután az elmúlt héten az ókori egyiptomi civilizáció bölcsőjét láthattuk, most a modern Egyiptom központjára tekinthetünk a világűrből. A kép északi szélén a Földközi-, délkeleti sarka mellett pedig a Vörös-tenger látszik.

Ahogy a Nílus délről (a képen alulról) közelít a deltához, nyugati (bal) oldalán, a kép alsó részén egy csatornán kivezetett folyóágat láthatunk, ahogy egy zsákszerűen a sivatagba nyúló, zöld foltot táplál vizével egy csatornán keresztül. Az öntözött vidék északi végén a víz tavat is alkot.

Ahol a keskeny, zöld folyami oázis kiszélesedik és elkezdődik a sok ágra szakadó folyó zöldellő deltája, nagy barnásszürke foltot láthatunk a zöld sáv alján: ez Kairó, a több millió lakosú főváros. Nyugati szélén a sivatagban levő világos folton és annak északi szomszédságában kereshetjük a nagy piramisokat (persze a 250 méteres felbontású képen ezek legfeljebb pettyek lehetnek).

A Nílus-deltát, ezt a nagy zöldellő háromszöget a folyó hordaléka alakította ki, amely zavartalanul rakódik le az igen kis árapályt mutató Földközi-tenger partján. Ez a vidék Egyiptom legsűrűbben lakott része; figyeljük meg a kisebb-nagyobb települések barnás foltjainak sűrű szövedékét a zöld növényzet között. A tengerparton homokturzás húzódik, keleti végén Alexandria városával. A delta keleti szélén, a sivatagban a szabályos rendben sorakozó zöld pettyek a valóságban több száz méter átmérőjű, öntözött, kör alakú mezőgazdasági táblák.

A TERRA műhold MODIS-felvétele. A kép nagyobb változata

A deltától keletre húzódik a Földközi- és a Vörös-tengert összekötő Szuezi-csatorna, az északi végén Iszmailia, a délin pedig Szuez városával, alsó harmadában a Nagy-Keserű-tóval. Ez a víziút volt az Arab-félsziget olajának legfontosabb szállítási útja az európai finomítók felé; nem csoda hát, ha a múlt század második felében többször került a nemzetközi politika figyelme középpontjába. Az 1956-os egyiptomi államosítást az ENSZ által visszaparancsolt angol-francia-izraeli intervenció követte (a magyar forradalommal egy időben). A csatorna volt a fegyverszüneti vonal Egyiptom és Izrael között az 1967-es, és az utolsó, 1973-as háború között, majd ez utóbbi konfliktus fő frontja. Az 1978-as Camp David-i béke óta viszont újra nyugalom van, és a csatorna használata zavartalan. A nagy kapacitású szupertankhajók számára azonban e víziút már szűk, és azok inkább délről kerülik meg az afrikai kontinenst.

Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)