A Zoe névre keresztelt, napenergia hajtotta automatikus rover a Marsra küldendő életkereső robotok új nemzedékének tesztpéldánya. A kietlen Atacama-sivatagban barangolva az egyszerű életformák felismerésének és vizsgálatának módszerét fejlesztik segítségével, eredményeit pedig a vörös bolygón fogják használni. A tervek szerint a jármű eddigi leghosszabb, kéthónapos küldetésére 2005. augusztus 22. és október 22. között kerül sor.
A három éve zajló program keretében Zoe különböző részegységeit tesztelik. Ilyen például az autonóm irányítási rendszere, amelynek révén a robot maga választja ki útvonalát, de az élet kereséséhez használt berendezések és az adatokat feldolgozó szoftverek is élesben vizsgáznak. Utolsó útja során 2004-ben 55 km-t tett meg, és fluoreszcens detektorával klorofilt, valamint szerves anyagot azonosított az Atacama-sivatagban.
A program keretében a mikroszkópikus élőlényekről és szűk környezetükről készítenek térbeli modellt a megfigyelések alapján. Mindezeket a vizsgálatokat Zoe útja során sok helyre elvégzi, és a műholdas adatokkal összevetve próbálnak az egyes területek jellemzőire következtetni: hol és milyen nyomok utalhatnak élőlények előfordulására.
Zoe nem csak az alkalmazott technológiák terén úttörő. Fontos előnye, hogy mindezeket együtt, a marsbélihez több szempontból hasonló körülmények között teszteli. Segítségével egy komplex életkereső rendszert vizsgálhatnak és optimalizálhatnak a feladathoz. Az idei két hónapos teszt alatt minél nagyobb önállóságra próbálják bírni a robotot, közel 100 részletes elemzést kívánnak végrehajtani vele, és feltérképezni az egyszerű élőlények térbeli elterjedését.
2005-ben a fluoreszcens detektor észleléséhez szükséges festékanyagot már nem a robot mellett gyalogló szakemberek, hanem maga a jármű fogja adagolni. Az óceánparti ködös sivatagi területektől az Altiplano száraz vidékéig olyan tájakat vizsgál majd, ahol évtizedek óta nem hullott csapadék.