Úttörő eredményt értek el klónozott állatoknál

A new orleans-i Audubon Nature Institute munkatársai áttörő eredményeket értek el abban a munkában, amelyet a veszélyeztetett fajok megmentése érdekében folytatnak. Először sikerült egy vadon élő faj klónozással született egyedeit szaporodásra bírniuk.

Már korábban is volt rá példa, hogy valamely állatfaj - szarvasmarha, juh, egér - klónozott egyedei természetes úton hozzanak a világra utódokat, azonban ez az első olyan eset, amikor mindez egy vadon élő faj esetében valósul meg. A sajtóban a napokban bejelentett nyolc macskakölyök a veszélyeztetett fajok közé tartozó afrikai vadmacska (Felis silvestris lybica) klónozott, egymással nem rokon egyedeinek kapcsolatából született. Ez azért jelentős eredmény, mert bizonyítja, hogy a vadon élő állatfajok klónjai is képesek természetesen úton szaporodni. Eszerint a klónozás nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a kihalás szélén álló állatfajok egyre zsugorodó génállományát meg lehessen őrizni a jövőben.

A kétalomnyi afrikai vadmacskakölyök apja egy Jazz nevű macska klónja, a Ditteaux névre keresztelt hím (amely egyben az első klónozott afrikai vadmacska). A kölykök két nősténytől - Caty és Magde - származnak, akik mindketten egy Nancy nevű vadmacska klónjai. Madge öt kismacskának adott életet, Caty pedig háromnak.

Ditteaux 2003 augusztusában született, azóta pedig hét másik klónozott macska követte. Az intézetben nemcsak vadmacskákkal, hanem még egy sor más veszélyeztetett állatfaj szaporításával is foglalkoznak. Ezek közé tartozik két kisebb termetű macskafaj, a halászmacska (Prionailurus viverrinus) és a rozsdafoltos macska (Prionailurus rubiginosus), valamint a bongó (Tragelaphus euryceros) és a ködfoltos párduc (Neofelis nebulosa). A veszélyeztetett madárfajok közül az afrikai nyerges gólya (Ephippiorhynchus senegalensis), a szumátriai tantalusz (Mycteria cinerea) és a jabiru (Jabiru mycteria) szaporítási lehetőségeit vizsgálják a kutatók. A kutatóintézet ezen kívül két igen sikeresnek mondható programot is végzett a kanadai és a lármás darvak (Grus canadensis és Grus americana) populációival, több más egyetem (Louisiana State University, University of New Orleans) közreműködésével.

Az intézetben számos veszélyeztetett fajtól tárolnak lefagyasztott szövetmintákat. A klónozáshoz ugyanis olyan sejteket is fel lehet használni, amelyek egy régóta halott, de megfelelően lefagyasztott állati szövetből származnak. Ezekből a sejtekből létrehozható az állat pontos genetikai mása. Ezeket a géneket aztán természetes úton vissza is lehet juttatni a populációba, amelynek így megnő az esélye, hogy fennmaradjon a jövőben. "Az a célunk, hogy minden olyan eszközt hatékonyan használjunk, amellyel növelhető a veszélyeztetett populációk egyedszáma" - mondja Dr. Betsy Dresser, a kutatóintézet igazgatója, aki szerint a vadon élő állatok populációinak fogyatkozása nagyon összetett probléma, és ha nem találunk valami egyszerűbb megoldást, akkor a klónozás kiemelt szerephez fog jutni a fajok kihalása ellen folytatott küzdelemben.

Annak érdekében, hogy a nagyközönség előtt is népszerűsítsék a klónozást (mint veszélyeztetett fajok megmentésére is használható eljárást), a macskakölyköket mindenki megtekintheti majd az Audubon állatkertjében. A látogatók számára ismeretterjesztő füzetek is készülnek majd, amelyekből kiderül, hogy miért igen jelentős esemény a nyolc új kölyök születése.

Illyés András