A fakókeselyű (Gyps fulvus) nem fészkel ugyan hazánkban, de kóborló példányai a Balkánról gyakorta átvetődnek Magyarország területére. Az utóbbi években többször is megfigyelték, legutóbb a Balaton-felvidéken látták.
A beteg példány a lábán található gyűrű szerint a horvátországi cres-szigeti álllományból származik. Május 14-én gyűrűzték meg a sziget északi kolóniájában, és augusztus 15-én látták utoljára a szigeten. A Dori névre keresztelt madár az első olyan cres-szigeti gyűrűzött példány, amelyet itthon, a szigettől mintegy 300 kilométerre figyeltek meg.
A cres-szigeti, alig több mint 100 párt számláló horvát állomány igen fontos a kelet-európai kolóniák szempontjából. A jelölések alapján a fiatalok kb. 5 évig kóborolnak Észak-Afrikától Törökországig, ennek köszönhető az állomány kelet-európai erősödése is néhány helyen, például Bulgáriában - ilyen kóborló állat lehet Dori is.
A madár állapota még messze nem stabil, ezért nem tudni, mikor kerülhet vissza a szabadba - nyilatkozta Molnár Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi referense.
Eltűntek hazánkból
A fakókeselyű a XIX. században a még Magyarország területén is őshonos faj volt, napjainkban viszont már csak ritkán vetődik felénk egy-egy kóborló példány. A mérgezések, a vadászat és az élettér gyökeres megváltozása miatt teljesen eltűntek a hazai fészkelő faunából. Helyzetük Európa egyéb területein sem sokkal kedvezőbb, leginkább a középkelet- európai régióban tapasztalható számuk nagyarányú csökkenése. Hazánkhoz a legközelebbi jelentős populáció a horvátországi Cres-szigeten található.
Dori esete sajnos nem ritka jelenség: rendszeresen esnek fakókeselyűk áldozatául a mérgezésnek. Mivel állati tetemekkel táplálkoznak, megeszik a megmérgezett állatok húsát, önmaguk vesztét okozva.