Neander-völgyiek és modern emberek csontjai egymás mellett

Új leletek alapján a legutolsó Neander-völgyiek és a legkorábbi modern emberi populáció tagjai egyidőben éltek Nyugat-Európában. Ez mindenképpen felveti a demográfiai és kulturális kölcsönhatás lehetőségét.

Találkozhattak-e a modern ember első ősei az utolsó Neander-völgyiekkel? A kérdés körül gerjesztett vita már évtizedek óta folyik a régészek és a paleontológusok között. A kutatók egy része amellett érvel, hogy a Neander-völgyiek és a modern ember első ősei egyszerre léteztek ugyan legalább egy ideig, de földrajzilag egymástól elkülönülve. Egy másik csoport szerint viszont a Neander-völgyiek egyszerűen kihaltak még a modern ember megjelenése előtt. Az egyidejű létezés támogatói közül viszont egyesek egészen addig elmennek, hogy a két csoport nemcsak hogy találkozott, hanem genetikai szempontból keveredett is egymással.

Most egy kutatócsoport amellett tört lándzsát, hogy a két eltérő csoport ugyanazon a területen osztozott ugyanabban az időben, mintegy 38 000 évvel ezelőtt. A Nature-ben megjelent cikkükben úgy vélekednek, hogy a Franciaország középső részén, a Grotte des Fees barlang különböző rétegtani szintjeiből származó eszközök tanulmányozásával eldöntötték a vitát.

A barlangban ugyanis az ún. Aurignaci kultúra eszközeit találták meg az egyik rétegben, ez alatt és fölött viszont olyan rétegeket tártak fel, melyek a Neander-völgyieknek tulajdonított eszközöket tartalmaznak. Az Aurignaci kultúra eszközei kifinomultabb megmunkálásúak, és a régészek szerint ezeket az első modern emberek készítették. Ennek a barlangnak a rétegei arra utalhatnak, hogy a két csoport nem csak hogy közel egyidejűleg volt jelen a területen, de meg is kellett osztozniuk ugyanazon a menedékhelyen, nevezetesen a barlangon.

A különböző rétegekből származó csonttöredékeken végzett radiokarbon kormeghatározások megerősítették az eszközökre alapított elképzeléseket. A kutatók szerint a hidegebbre forduló éghajlat hatására az Aurignaci emberek elvándoroltak a melegebb területek felé Közép-Európából, és ezzel egyidejűleg a Neander-völgyiek is délebbre vándoroltak, ahol elviselhetőbbek voltak a körülmények. Amikor később az időjárás ismét melegebbé vált, a populációk vándorlási iránya megfordult. Az adatok arra utalnak, hogy a modern ember ősei jobban fel voltak szerelkezve a hideg elleni védekezésre, mint a Neander-völgyiek utolsó csoportjai.