Hat lépésre az elnöktől

A Columbia Egyetem kutatói elektronikus levelekkel tesztelték a Barabási Albert-László munkáiból is ismert "kis világok"-elméletet. Barabási 2005. október 10-én tartott előadást a Mindentudás Egyetemén.

Valóban csak hat lépés választaná el az alaszkai halászt az Egyesült Királyság miniszterelnökétől, vagy a párizsi cukrászt egy budapesti villamosmérnöktől? Napjaink népszerű szociológiai hipotézise, a Stanley Milgram amerikai pszichológus 1967-es kísérletén alapuló "kis világok"-elmélet szerint igen. A Columbia Egyetem kutatói elektronikus levelekkel tesztelték a Barabási Albert-László munkáiból szintén ismert elméletet.

Sokan már-már dogmaként kezelik a hat lépés távolságot (six degrees of separation). Pedig maga Milgram is hangsúlyozta, hogy a kísérlet viszonylag szűk körre korlátozódott, tehát óvatosabban kellene bánni az eredményekkel. Ráadásul - meglepő módon - az elméletet igazoló (vagy cáfoló) széles skálájú vizsgálatokat azóta sem végeztek. A kutatások vagy szűkebb körre, vagy meghatározott közegre, például egy felsőoktatási intézményre korlátozódtak, így az adatokból nem lehetett általános érvényű következtetéseket levonni.

Ismerősök, ismeretlenek

A Columbia Egyetem (New York City) projektje úttörő jelentőségű: a "kis világok"-hipotézis érvényességét széles körű - a lehetőségekhez képest globális - vizsgálat alapján igyekeztek kideríteni. Nemcsak az ismeretségi körök hosszúságát, hanem eloszlásukat is tanulmányozták. Számos befolyásoló tényezőt vettek figyelembe: nemzeti, vallási, munkahely és társadalmi osztály szerinti hovatartozást, iskolai végzettséget stb. Arról a tényről sem feledkeztek meg, hogy - az internet fokozatos térhódítása ellenére - a földkerekség lakosságának jelentős része nem e-mailezik. Viszont az e-mail-használók száma minden szempontból elegendő ahhoz, hogy fontos társadalmi hálózatokat alkossanak, azaz statisztikailag is relevánsak a vizsgálat eredményei.

A kísérletet Duncan Watts vezette. A Cornell Egyetem szociológusa úgy véli, hogy a "kis világok"-elmélet és a módszertan például járványok vagy az értéktőzsde működésére is alkalmazható.

A levelezés a Columbia Egyetem honlapján bonyolódott. A résztvevőktől begyűjtöttek néhány demográfiai információt, megadták nekik a tizenhárom országban élő tizennyolc célszemély nevét, lakóhelyét, foglalkozását. Üzenetet kellett eljuttatni hozzájuk, azzal a megkötéssel, hogy csak ismerősöknek küldhetik el (akikről feltételezték, hogy a célszemélyhez közelebb állnak), majd ők továbbítják hasonló feltételek mellett, és így tovább. Ha közben a feladó is kapott ugyanilyen elektronikus levelet, minden esetben meg kellett győződnie, ismerőstől érkezett-e. Ha a célszeméllyel kapcsolatban állt, sikeresen lezárva a láncot, közvetlenül neki írhatott e-mailt.

A cikk további része az Agent Portal oldalán olvasható.