Európa és a nagyvilág
Az Európai Bizottság (EC) nemrég hívta fel az üzleti szektor figyelmét, hogy a kutatásoknak az előirányzottnál gyorsabban kellene valóban hasznos, nemcsak látványosságszámba menő gépeket eredményezniük. Pedig a projekteket extrapénzekkel támogatják, a gyártásnak világviszonylatban harmincöt százalékát jelentő EU (a bizottság és a tagországok együttesen) évente ugyanannyit - százmillió dollárt - költ robotikára, mint Japán vagy Dél-Korea. Mindebből ötvenmilliónyi euró jut a prototípusokat eredményező kezdeményezésekre. (Összehasonlításként: az Egyesült Államok évi ötszázmillió dollárt fektet a szakterületbe.)
"A bizottság azt javasolta, hogy erősebb anyagi alapokat teremt a kutatásokhoz" - nyilatkozta Viviane Reding, az EC információs társadalom- és média biztosa. "Mindezek ellenére úgy tűnik, néhány tagállam vonakodik. Ráadásul az ipari partnereket is meg kell győznünk arról, hogy a tudósok szerint húsz éven belül a mai piac hatszorosává duzzadó robotikába invesztáljanak." A jelen technikai kuriózuma nélkülözhetetlen gazdasági és társadalmi tényezővé válik a közeljövőben.
Robotika és telefónia
"Egyelőre főként akadémiai kutatásokról beszélhetünk, mert az ipar különösebben nem érdekelt" - fűzi hozzá Ulf Dahlsten, az EC emergens technológiák és infrastruktúrák alkalmazásaiért felelős szakembere.
Dahlsten az európai robotika jelenlegi helyzetét a telekommunikációs iparhoz hasonlítja. Utóbbit a még fejlesztési stádiumban lévő termékeknek kormányok és magáncégek részéről érkező megrendelései lendítették fel. A robotikában szintén hasonló impulzusra lenne szükség. Az ilyen jellegű beavatkozások más területeken (energetika, biztonság, védelem) is eredményesnek bizonyultak - hangsúlyozza Dahlsten.
Az EC október 7-én jelentette be, hogy több vállalatot (EADS, BAE Systems, Philips) támogat robotikai kutatásaik koordinálásában.