A Plútó eddig ismert egyetlen holdját, a Charont még 1978-ban fedezték fel. Bár az elmúlt években is vadásztak további kísérőkre, egészen mostanáig nem jártak sikerrel. A Hubble-űrtávcső ACS kamerájával 2005. május 15-én és 18-án készített felvételen azonban két új holdra akadtak. Biztos azonosításukhoz Bill Merline (Southwest Research Institute, Boulder), H. A. Weaver (Johns Hopkins University) és kollégái a műszer 2002-es megfigyeléseit is felhasználtak.
A Plútónál kb. 5000-szer halványabb, azaz mindössze 24 magnitúdó fényességű, két új égitest az S/2005 P1 és az S/2005P2 jelzést kapta. Átmérőjük közelítőleg 140 és 125 km. Nagyjából kétszer olyan messze vannak a Plútótól, mint a Charon, a kisebbik pályája 49 ezer, a nagyobbiké 65 ezer km-re húzódik a bolygótól. Egy-egy keringéshez 25, illetve 38 napra van szükségük.
Bár a kevés adat miatt a pályaszámítások még bizonytalanok, úgy tűnik, hogy a két új égitest a Charonnal azonos síkban és azonos irányban járja körül a Plútót. Emellett pályájuk nem tűnik erősen elnyúltnak, azaz körhöz közeli lehet. A pálya pontos ismerete a két új hold keletkezésének magyarázatához szükséges.
Ha az új holdak valóban a Charonnal azonos síkban és közel körpályán keringenek, az becsapódásos eredetre utal. Eszerint valamikor régen egy nagyobb égitest ütközött a Plútóval. A találkozó során kirepült törmelékből keletkezett a most ismert három hold - hasonlóan a Föld holdjához. Emellett egyéb elméletek is elképzelhetők: a két új égitest származhat például különböző ütközési eseményekből is, de az sem kizárt, hogy az égitesteket a Plútó a környezetéből fogta be - ekkor azonban elnyúlt pályákat várhatunk.
A pontos pályaszámításokhoz szükséges mérésekre várni kell, mivel a Plútó most látszólag a Nap mögött van, és csak 2006 februárjától kerül az észleléshez kedvező helyzetbe. Ekkor a szakemberek további kísérőkre is vadásznak majd, bár a számítások alapján 20 km-nél nagyobb holdak már feltűntek volna az eddigi felvételeken is.
A Plútó ma ismert három holdjának pályája. A kép centrumában a rendszer tömegközéppontja található. Ekörül kering a Plútó, távolabb a Charon, még távolabb a P2 és a P1 jelzésű új holdak (fotó: NASA/ESA/H. Weaver (JHU/APL), A Stern (SwRI), HST Pluto Companion Search Team)
A mostani felfedezéssel a Plútó lett az első olyan ismert Kuiper-objektum, amely körül három hold kering. A szakemberek szerint ez még mindig csak a jéghegy csúcsa: a Kuiper-övben még rengeteg a felfedezetlen égitest, amelyek körül sok kísérő mozoghat. A jelenlegi becslések alapján, az öv tagjainak kb. 10%-a körül lehet hold.