Hiányzik Piri, a Bazilika vándorsólyma

A madarászok és a beavatottak számára évek óta örömteli látvány, amikor ősz elején megérkezik a budapesti Szent István Bazilikára Piri, a vándorsólyom. Az idén azonban üresen állnak a tornyok - nem érkezett meg a "sólyomasszony".

Piri általában szeptemberben költözik a fővárosi Bazilika tornyai közé, és március-áprilisig marad, amiből arra lehet következtetni, hogy az állat nem állt párba és nem költ. Hazánkban a vándorsólymok költési időszaka már január végén-február elején megkezdődik, sőt a párbaállás már ősszel kezdetét veszi. Pirit eddig kétszer látták tavasszal nászrepülni egy hím madárral a Bazilikánál, de egyszer sem volt költés, pedig a madártani egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya fészkelőládát is kihelyezett a Bazilika egyik tornyába.

A lábára erősített gyűrű arról árulkodik, hogy Piri már nem fiatal tojó, egy pilisi fészekben bújt ki a tojásból 1999-ben. Fészektestvére, egy hím az Északi-középhegységben állt párba egy tojóval.

A Piriért aggódó madarászok szerint több magyarázat is szóba jöhet az állat eltűnésére. Lehetséges, hogy végül mégis párt talált magának az ország más részén, és egész éven át a fészkelőhely közelében marad. Előfordulhat az is, hogy csak késik, de sajnos az sem zárható ki, hogy elpusztult.

Érdekesség, hogy nem Piri az egyetlen "áhitatos" vándorsólyom: Franciaországban, a Dijon közelében fekvő Dole városának katedrálisán több éven át honolt egy tojó vándorsólyom. Pirihez hasonlóan sohasem költött, majd 6-7 év után nyoma veszett.

A hazai vándorsólyom-állomány

Hazánkban jelenleg 7 vándorsólyom-párt ismerünk, amelybol 3 költött 2005-ben sikeresen, és összesen 6 fiatal madár repült ki. Nemzetközi tapasztalatok alapján közülük valószínűleg 3 fogja megélni az egyéves kort és kettő éri meg majd, hogy párba álljon és fiókákat neveljen. A hazai vándorsólymokra a legnagyobb veszélyt a téli éhezés és hideg, a villamosvezetékkel történő ütközés és a középfeszültségű oszlopok (áramütés), a mérgezés jelentik. A hazai állomány lassan növekszik, és remélhetően előbb-utóbb eléri majd a természetes élőhelyeket alapul véve 30-40 párra becsült maximális állománynagyságot.

Télen a vándorsólymok szívesen húzódnak be a nagyobb városokba, ahol elsősorban galambokra vadásznak. Magyarországon Budapesten, Pécsett és Szegeden rendszeresen megfigyelhetőek áttelelő vándorsólymok. Több nagyvárosban - Brüsszelben, Berlinben, Milánóban, New Yorkban, Madridban, Kölnben, Londonban - fészkelnek is a magas épületek tetején. Nemcsak ritkaságuk miatt becsülik meg őket, hanem azért is, mert kordában tartják az elszaporodott galambállományt. Londonban a városvezetés külön akciótervet készített a vándorsólyom védelmére és fészkelésük elosegítésére - pontosan a fenti megfontolásokból.

A vándorsólyom (Falco peregrinus) kozmopolita faj, az Antarktisz kivételével az összes földrészen megtalálható. A világ leggyorsabb élőlénye és gyorsaságára szüksége is van, hiszen a nyílt légtérben repülő madarak vadászatára specializálódott. Kedvenc technikája, hogy magasra felköröz, és onnan zuhan rá áldozatára, amit vagy megragad, vagy kifeszített hátsó karmával végigborotválja az áldozat hátát, amely rendszerint gerinctörötten hull alá.

Egyes mérések szerint az ilyen zuhanások alkalmával sebessége a 400 km/órát is elérheti, bár általában ennél kisebb sebességgel támad. Életmódjának megfelelően a szeme is kiváló: egy galambot már kb. 2-4 km-ről észrevesz. Fő táplálékát madarak alkotját nagyjából galamb méretig, de rendszeresen fog denevért, és szarvasbogár maradványt is találtak már köpetében.

A természetben legfőbb ellensége az uhu, amely rendszeresen kiszedheti a fiatalokat a fészekből, sőt, az öreg madarat is megfogja, ha alkalma nyílik rá.

Az 1960-as évekre a faj az északi félteke sok területéről eltűnt, hazánkból is kipusztult. Ennek oka a DDT nevű növényvédőszer, amely a táplálékláncon keresztül a vándorsólyomig jutott, majd benne felhalmozódott és hormonális változásokat okozott. Ennek eredményeképpen megváltozott a madár viselkedése, elmaradt a párzás, terméketlen lett madár, illetve ha a párzás sikeres is volt, a képződő tojás héjába nem épült be elég kalcium, s az így vékonyhéjúvá vált tojás egyszerűen összetört a kotló madár alatt.

A '60-as '70-es évektől a DDT-t betiltották az északi féltekén, így a faj állománya növekedésnek indult. Még így is több, mint 30 év kellett ahhoz, hogy a vándorsólyom ismét fészkeljen Magyarországon: a '60-as években hazánkból eltűnt faj 1997-ben költött ismét sikeresen a Pilisben.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya 2005-ben indította el vándorsólyom-védelmi programját, amelynek célja a hazai állomány felmérése, a veszélyeztető tényezők feltárása és utóbbiak kiküszöbölésével/csökkentésével, a faj hazai védelmének elosegítése. Emellett a program célja a hazánkban telelő/átvonuló állomány felmérése, ismeretterjesztés, valamint az együttműködés kialakítása az erdélyi és szlovákiai kollégáikkal. Utóbbi különösen fontos, hiszen a madarak nem ismernek politikai határokat, így védelmük csak közös összefogással lehetséges.

Prommer Mátyás - Domokos Kata