A hányatott sorsú Hayabusa-űszondával kapcsolatos új híradások nem kedveznek a program sikeres befejezésének. Sajnos az űreszköz annyi problémával küzd, hogy azok erősen csökkentik a hazatérés esélyét. Emellett a november 26-i, eredetileg sikeresnek tekintett landolásról is kiderült, hogy nem zajlott hibamentesen.
Az adatok első feldolgozása szerint a szonda két golyót is kilőtt a felszín elérésekor, erre utalt a berendezések által jelzett enyhe hőmérsékletnövekedés is. Ezt az apró pirotechnikai töltetek felrobbanása is okozhatta volna, amelyeknek a golyókat a felszínbe kellett volna lőniük. Azonban később kiderült, hogy a golyók a helyükön vannak, azaz mintavételre nem került sor.
A felszállás óta a hajtóművekkel kapcsolatban is több gond merült fel. Úgy tűnik, a B jelű meghajtó-rendszerből szivárog az üzemanyag, ugyanakkor az A jelű rendszer nem produkálja a szükséges tolóerőt, valószínűleg azért, mert az üzemanyag egy része befagyott. A második gond a kommunikációt is nehezíti: a szonda nehezen tudja fő antennáját a Föld felé fordítani.
Mindezeken felül egyszer az akkumulátorai is vészesen lemerültek, valószínűleg szintén a helyzet stabilizálásával kapcsolatos nehézségek miatt. December 1-jén az űreszköz rossz irányban tartotta napelemtábláit, az "áramszünettől" a berendezései kikapcsolódtak, majd a felélesztés ismét időt és energiát vett igénybe.
December 2-án a kémiai hajtómű hibái miatt a szakemberek elkezdték a sokkal kisebb tolóerejű ionhajtóművel stabilizálni a szondát - ami egyelőre működőképes módszernek látszik. Ennek nyomán a szonda december 6-tól ismét jól kommunikál a Földdel. December 10-e környékén a Hayabusával visszaállt a normál kapcsolat, ekkor már 800 km-re volt a kisbolygótól. Nagyjából e sorok írásakor kellene hazaindulnia, ha időben találkozni akar a Földdel - később startolva már nem tudja elérni bolygónkat.
A sajtóközlemények alapján érezhető, hogy a szondával folytatott akadozó kommunikáció miatt gyakran a földi irányítók sem tudják pontosan, mi is történik a Hayabusával. Mindezek ellenére a japán szakemberek kitartóan küzdenek az űreszközért, és az így nyert tapasztalatokat a következő szondákon is sikeresen kamatoztathatják majd. Napjaink félig önálló, autonóm űreszközei esetében egyértelmű lett, hogy a korábbiaktól eltérő, sokkal rugalmasabb "bánásmód" szükséges a földi irányítók részéről - ebben pedig Japán most komoly tapasztalatokra tett szert.