A Kaszpi-tenger csak nevében tenger, valójában egy hatalmas sóstó. Nincs összeköttetésben a világtengerrel, szintje mintegy 26-28 méterrel a tengereké alatt van, így mélyföldek veszik körül. Legfőbb táplálója a Volga, amelynek óriási deltája a kép északnyugati (bal felső) sarkában látszik. Érdemes megfigyelni azt a hatalmas hópásztát, amelynek vége északról a deltába lóg: egy pár nappal korábbi havazás éppen erre a területre terjedt ki.
A jegesedés a tó északkeleti sarkában látható. Itt éri el az állóvizet az Ural folyó, a Kaszpi-tenger másik nagy táplálója, amelynek sötétebb vonalát is láthatjuk az északi part menti hómezőn. A jég még nem borítja a teljes vízfelszínt, csak a parti néhány tíz, illetve helyenként száz kilométer széles sávban találunk jégtáblákat. A kép keleti (jobb) szélén olyan vízfelületeket is találhatunk, amelyek időszakos összeköttetésben állnak a Kaszpi-tengerrel.
A felvételt december 31-én, budapesti idő szerint reggel 8 órakor készítette a TERRA műhold MODIS-rendszere.
Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)