Gyorsul a grönlandi jég olvadása

A grönlandi gleccserek, amelyek az utolsó jégkorszak vége óta lomhán vánszorogtak az óceán felé, az utóbbi években felgyorsultak. Egyre több jéghegy szakad le róluk, melyek elolvadva hozzájárulnak a világtenger további szintemelkedéséhez.

A globális felmelegedés következtében bolygónk majd minden részén megfigyelhető a tengeri és a szárazföldi jégtakaró visszahúzódása. A folyamat nem kíméli sem a magashegységek gleccsereit, sem a grönlandi jégárakat.

Grönland, Földünk legnagyobb szigete közel 20 magyarországnyi (1 833 900 négyzetkilométernyi) összefüggő jégtakaróval rendelkezik, amely 2,85 millió köbkilométernyi jeget zár magába. Ha ez a hatalmas mennyiség elolvadna, 7 méterrel emelné meg a világtenger szintjét. Az utóbbi években több tudományos kutatás is foglalkozott a grönlandi jéggel. Ezek megállapították, hogy miközben a jégmező peremvidékein fogyatkozik, addig a sziget középső részén és az 1500 méter feletti régiókban vastagodik a sziget jégtakarója.

A napokban újabb eredményt közöltek Eric Rignot (Caltech) és Pannir Kanagaratnam (Kansas Egyetem) kutatók a Nature-ben. Méréseik szerint a grönlandi gleccserek egyre nagyobb sebességgel haladnak a tenger felé. Akad olyan, amely évente 14 kilométert is megtesz. A kutatók 30 grönlandi gleccser mozgását vizsgálták, műholdas adatokat felhasználva. A legjelentősebb sebességnövekedést a sziget déli részének jégárainál tapasztalták.

Kutatásuk azt is alátámasztotta, hogy a jégtakaró bizonyos részei időnként valóban vastagabbá válnak. A sziget középső részén 2003-ban 79 köbkilométerrel gyarapodott a jég, melyet a megnövekedett hó mennyisége okozott. Ugyanakkor ez az időszakos növekedés sem tudja ellensúlyozni a jégmező peremvidékén megfigyelhető olvadást. Rignot és Kanagaratnam számításai szerint Grönland 220 köbkilométernyi jeget veszít évente. Ez éppen kétszer akkora mennyiség, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Műholdképek Grönland jégmezőiről

Az olvadás következtében a gleccserek talapzata síkosabbá válik, és a jégárak mozgása felgyorsul. Ennek következtében egyre több jéghegy szakad le róluk a partokon (ún. borjadzás), melyek elolvadva hozzájárulnak a világtenger szintemelkedéséhez.

A kutatók szerint Grönland déli részén a felszíni hőmérséklet-emelkedése, míg az északin az ideáramló melegebb légtömegek okozzák a gleccserek sebességnövekedését. Az elmúlt 20 évben a levegő hőmérséklete a sziget délkeleti részén 3 fokkal emelkedett, és 2350-re akár nyolc fokkal is magasabb lehet az átlaghőmérséklet.

Ladányi László