A brit University of Bath (UB) és a francia Centre de Génétique Moléculaire et Cellulaire kutatói a Nature magazin tavaly októberi számában publikálták kutatásaik eredményeit. Úgy vélik, hogy a HIRA néven ismert gén irányítja azokat a folyamatokat, amelyek akkor indulnak el, amikor a hímivarsejt és a pete egyesülnek. Ezáltal a génnek döntő szerepe van az élet kialakulásánál.
Ha az említett gén az anya génállományában hiányzik vagy mutálódik, az ivarsejtek egyesülése után a petesejt képtelen zigótává alakulni, így az embrió kialakulása is elmarad, annak ellenére, hogy egészséges hímivarsejttel találkozik. Erre a kutatók a Drosophila melanogaster, ismertebb nevén a muslica szexualitásának, azon belül a szexualitás genetikai folyamatainak vizsgálata közben jöttek rá. S mivel ezek a folyamatok az összes szexuális úton szaporodó élőlénynél hasonlóan működnek, ezért a megfigyelések még az emberre is érvényesek.