A napfogyatkozások kialakulása
Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Nap és a Hold égen látható mérete (látszó átmérője) véletlen egybeesés miatt közel egyforma.
Mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van hozzánk, kedvező helyzetben az egész napkorongot eltakarhatja. Ezt teljes napfogyatkozásnak nevezzük. Részleges a fogyatkozás, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét fedi le. Utóbbi fázis tölti ki a fogyatkozás időtartamának legnagyobb részét a teljes fázis előtt és után, összesen közel két órán keresztül.
Egy-egy napfogyatkozás alkalmával a részleges fázis a Föld több ezer kilométer széles területéről figyelhető meg, míg a teljes fogyatkozás, a totalitás csak egy keskeny, kb. 200 km széles sávból látható, onnan is maximum 7,5 percig.
A 2006. március 29-i napfogyatkozás
A 2006. március 29-i napfogyatkozás sajnos csak részleges fogyatkozásként látható hazánkból. A teljesség sávja Afrikán és Ázsián halad át, Európát nem érinti. A teljes fogyatkozás maximálisan valamivel több mint 4 percen keresztül figyelhető meg.
Hazánkból nézve a Hold a napkorongnak csak kisebb részét takarja el. A jelenség kezdete Magyarország különböző pontjairól nézve nyári időszámítás szerint 11:41 és 11:46 közé esik. A fogyatkozás maximális fázisa 12:50 körül lesz, ekkor kísérőnk a napkorongnak 58-64%-át takarja majd el.
A Hold fekete sziluettje látszólag 14:00 körül hagyja el a napkorongot, ekkor ér véget a részleges napfogyatkozás.
Az ország egész területére jellemző borús időjárás miatt azonban csak kevés helyen van esély a látványra.
A csodálatos napkorona a teljesség fázisa alatt (fotó: Lantos Zsolt)
A teljesség sávjának helyzete a Földön 2006. március 29-én (kép: NASA)