Csernobil - 20 év után

A Kijev melletti település nevét 1986. április 26-a előtt nagyon kevesen ismerték. Csernobil mára fogalom lett, az atomerőmű-baleset szinonimája. Az első híreket arról, hogy valami történt, az osztrák televízió adásából tudtuk meg Magyarországon. A "visszafogott" magyar tájékoztatásban ellentmondásos információk jelentek meg. Még ma is vannak, akik bagatellizálják a sugárzás okozta katasztrófa mértékét, mások az ellenkező végleteket hirdetik. Az [origo] összeállítása a balesetről és következményeiről.

Csernobil és hatásai

Összeállításunkban először a balesettel kapcsolatos legfontosabb tényeket mutatjuk be, majd a cikk fizikus szerzője a sugárterhelést és ennek egészségügyi következményeit ismerteti, a magyar területekre és lakosságra koncentrálva:
A csernobili baleset egészségügyi hatásai Európában és Magyarországon

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly szeptemberben közzétett közös jelentése 4000 főre tette Csernobil halálos áldozatainak várható számát. A zöld csoportok szakértői azonban nem fogadják el ezt az adatot, és 30-60 ezer várható áldozatot becsülnek Európában. Vitatott az is, hogy az atomkatasztrófa követelt-e magyar áldozatokat. Érintettek - magyarok és külföldiek - visszaemlékezése arról, mi történt aznap illetve közvetlenül utána:
"Csak pusztaság maradt, semmi más" - visszaemlékezések

A csernobili baleset nagyban hozzájárult az "atompártiak" és az "atomellenesek" között zajló vitához. Manapság a nukleáris energia emlegetése az emberekben rossz érzést kelt, és sokan azonnal Csernobilra asszociálnak. Valóban ennyire veszélyes az atomenergia? Bencze Gyula fizikus előadása a Mindentudás Egyetemén:
Kell-e félnünk a nukleáris energiától?

A kérdés megítéléséhez fontos tudni, hogy mi emberek a többi élőlényhez hasonlóan mindig is együtt éltünk a sugárzásokkal. Az utóbbi száz évben pedig rengeteg fontos és hasznos alkalmazást dolgoztunk ki, ezek mára nélkülözhetetlenekké váltak. Jéki László fizikus előadása a Mindentudás Egyetemén:
Sugárözönben élünk

A zöld szervezetek másképp gondolkodnak minderről, és az atomerőművek bezárását sürgetik. Az [origo] vendége volt Ámon Ada, az Energia Klub vezetője:
Ámon Ada: eloszlatjuk az atomenergiával kapcsolatos téveszméket

A környezetszennyezés mellett az egyik legkomolyabb félelem, hogy az atomtechnológia "rossz kezekbe" kerül. Irán képes lehet az uránbányászattól az urán dúsításáig terjedő teljes technológia működtetésére, így elvileg saját döntése, hogy polgári vagy katonai alkalmazásra használja. Észak-Korea már évek óta több plutónium-atomfegyverhez szükséges hasadóanyaggal rendelkezhet:
Irán és Észak-Korea: sötét atomprogramok

A probléma egyik lehetséges megoldása és a jövő egyik meghatározó energiaforrása a fúziós energiatermelés lehet, amely egyedülálló tulajdonságai miatt megoldást kínál az emberiség egyre súlyosbodó környezetszennyezési és energiagondjaira. A fúziós kutatásokban magyar szakemberek is részt vesznek.
Magfúzió: a jövő energiaforrása

A kádári tájékoztatáspolitika csődje

Összeállításunk további részében a Múlt-kor témához kapcsolódó cikkeit olvashatják. A baleset utáni hazai tájékoztatást tétovázás, alakoskodás, összevisszaság jellemezte. A médiában a lakosságot gyerekként kezelték, eközben a nyugati kormányok napi bontásban kapták meg a magyarországi sugárzási mérések adatait. Csernobil a kádári tájékoztatáspolitika legnagyobb kudarca lett, amely felerősítette a rendszerrel szembeni bizalmatlanságot:
Csernobil: a kádári tájékoztatáspolitika csődje

A napilapok Csernobil ügyében a mindenáron való pozitív megfogalmazásra törekedtek, ezért a hírekben rendre lekicsinyítették a sugárzásnövekedést, s felnagyították a csökkenést. A megnyugtatás kizárólagos szemponttá vált, s csak utóbb derült ki, hogy korábban Magyarország lakosságát is érintő veszélyek keletkeztek.
Csernobil és a hazai napilapok megbízhatósága

A Múlt-kor korábbi, a témához kapcsolódó cikkei:

Húsz éve kezdődött a szovjet peresztrojka

A magyarok őshazája nukleáris hulladéktemető

Atomreaktor Magyarországon

Csernobil titkos iratai

Pripjaty városa, amely húsz kilométerre van a csernobili erőműtől, húsz éve kihalt (forrás: Google Earth)

MONDJA EL VÉLEMÉNYÉT!

A csernobili katasztrófa áldozatainak számáról még 20 év múltán sincs hiteles képünk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összesen négyezer, a Greenpeace jelentése pedig több mint százezer várható halálos áldozatról beszél.

Ön melyik adatot tekinti hitelesebbnek?

Az Egészségügyi Világszervezetét

119801outform.html400350

A Greenpeace-ét

119802outform.html400350

Nem tudom, máig nem kutatták kellő alapossággal a kérdést

119803outform.html400350