Discovery: eddig teljes siker

A Discovery űrrepülőgép küldetése eddig teljes siker. A földi irányítók megállapították, hogy sem a szárnyak belépőélein, sem az orrkúpon nem történt olyan sérülés, amely veszélyeztetheti a visszatérést. A NASA szerint a fejlesztések biztonságosabbá tették a rendszert.

A Discovery startja ezúttal sem volt mentes a váratlan eseményektől. Az elsőre az indítás utáni 19. másodpercben került sor, amikor egy leváló szigetelésdarabot rögzítettek a kamerák, majd egy a 290. másodpercben leszakadó nagyobb elem több darabra esett szét. Mindkettő veszélytelen esemény volt, és az eddigi megfigyeléseket összegezve ez a küldetés vesztette a legkevesebb szigetelő habszivacsot a start során.

A Föld körüli pályán a programnak ismét fontos része volt a Discovery átvizsgálása, hogy megállapíthassák, biztonságos-e a visszatérés. Két kisebb potenciális sérülési hely mutatkozott a jobb szárny belépőélén, valamint három kiálló réskitöltő elem a gép hasán. Utóbbiak közül az üzemanyagtöltő nyíláshoz közeliről jelent meg több információ a sajtóban, amely körülbelül fél centiméterre emelkedett ki a felületből, a szakértők szerint nem jelentve komoly veszélyt. A jelek szerint ez a réskitöltő elem mozdult el legjobban összesen közel 16 ezer társa közül. A réskitöltők feladata egyébként a sima légáramlás biztosítása a hővédő csempék érintkezései mentén, valamint a csempék stabilitásának növelése a felszálláskor jelentkező rezgések közepette.

Mivel az űrrepülőgép visszatérésekor az orrkúp forrósodik fel legjobban, természetesen ezt is szemügyre vették. Az itt mutatkozót világos foltokról szerencsésen kiderült, hogy minden bizonnyal néhány madártól származott, amelyek megtisztelték a Discoveryt, és Föld körüli pályára juttatták ürüléküket. A földi irányítók szombatra végeztek az űrrepülőgépről készült felvételek átvizsgálásával, és megállapították, hogy sem a szárnyak belépőélein, sem az orrkúpon nem történt olyan sérülés, amely veszélyeztetheti a visszatérést.

Az eredeti programhoz képest egy nappal meghosszabbított repülésen az első űrhajón kívüli munkát ("űrsétát") vasárnap, a másodikat hétfőn hajtották végre, és a tervek szerint sor kerül egy harmadikra is. Az űrséták során a Discovery külső burkolatát ellenőrizték újra, és kisebb javításokat, kiegészítéseket hajtottak végre a Nemzetközi Űrállomáson. Egyik kiemelt feladat volt annak a szállítóeszköznek a megjavítása, amely az ISS külső felületén, a napelemtáblák mentén biztosítja a robotkar mozgását.

Az asztonauták az első űrsétán csempejavítást szimuláltak a szárny belépőélén, miközben a munkát végző Mike Fossumot a 30 méter hosszú robotkar tartotta. A javítási eljárás mellett a robotkar is kitűnően vizsgázott, kiderült, hogy nagy hossza ellenére sem rezonál be a szerkezet. A 7 óra 31 perces űrséta során szimulált javítás értékelésének fontos hatása lesz az űrrepülőgépek jövőbeli útjaira. Amennyiben ugyanis az asztronauták maguk is javítani tudják az esetleges sérüléseket, akkor ezentúl nem kell ragaszkodni az űrállomás közelségéhez. Az űrrepülőgépek így újra olyan pályára is állhatnak, ahonnan nem tudnák elérni az ISS-t. Ez például ahhoz lenne szükséges, hogy a Hubble-űrteleszkóp élettartamát meghosszabbító, és azt feladata végeztével biztonságosan lefékező egységet a távcsőre rögzítsék.

Piers J. Sellers a felhők felett, a robotkar végén. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA)

Július 7-én a kanadai robotkarral a teherhordó Leonardo modult kiemelték az űrrepülőgép rakteréből, és az ISS-hez rögzítették. Az ISS Unity nevű modulján keresztül így zárt légtérben érhetik el a Laonardo rakományát, az átpakolás pedig hétköznapi rámolássá egyszerűsödik, amit űrruha nélkül végeznek az asztronauták.

Kereszturi Ákos