Nyolc új molekula a csillagközi térben

Nyolc, az élet keletkezése szempontjából fontos összetett molekulát most azonosítottak először a csillagközi térben.

A csillagközi felhőkben létrejött szerves molekulák kulcsszerepet játszhattak a földi, és talán a más égitesteken létrejött élővilág kialakulásában. Azt már eddig is tudtuk, hogy a sűrű molekulafelhők csillagkelekezési régiói olyan kémiai laboratóriumoknak is tekinthetők, amelyekben összetett szerves anyagok keletkeznek. Közöttük az aminosavakhoz tartozó glicin volt az egyik legbonyolultabb eddig megtalált összetevő.

Ezúttal Jan M. Hollis (NASA GSCF) és kollégái a 100 méter átmérőjű Green Bank Teleszkóppal nyolc, korábban nem azonosított molekulára akad két csillagközi felhőben. Az egyik ilyen képződmény a Sagittarius B2(N) jelű csillagkeletkezési régió a Tejútrendszer központi vidékén, közel 26 ezer fényévre tőlünk. A másik célpont a Taurus Molekulafelhő (TMC) volt, amely csak 450 fényévre található. Utóbbi egy sötét csillagközi felhő, amelyben vagy még nem indult meg, vagy éppen mostanában kezdődik a csillagkeletkezés - a TMC ezért elég hideg, hőmérséklete csak 10 K körüli.

A kérdéses anyagok közül a Sagittarius B2(N) felhőben az acetamid (CH₃CONH₂), a ciklopropenon (H₂C₃O), a propenal (CH₂CHCHO), a propanal (CH₃CH₂CHO) és a ketenimin (CH₂CNH) molekuláira akadtak. Mindegyik 6-9 szénatomot tartalmaz, az acetamid különösen érdekes, mert az aminosavakra jellemző peptid kötés van benne. A hidegebb Taurus felhőben pedig a CH₃C₅N, a CH₃C₆H és a CH₂CCHCN molekulákat azonosították.

A fenti új felfedezésekkel 141-re emelkedett a csillagközi térben eddig megtalált molekulák száma. A most felismert összetevők keletkezésének magyarázatára két lehetséges elképzelés kínálkozik. Az egyik szerint a felhők tömegének max. 1%-át alkotó porszemek felületén kisebb molekulákból jöttek létre, amint azokhoz egy-egy új atom kapcsolódott. A másik lehetőség, hogy gáz fázisban "lebegve" két aktív molekula "töredék", két gyök találkozott véletlenül, és kapcsolódott össze. Miután a kérdéses molekula létrejött, majd talán erős csillagszél, vagy egy szupernóva-robbanás lökéshulláma végigsöpört a felhőn, leszakította azt a porszemről.

Az űrbe kikerülve meghatározott frekvenciájú sugárzást nyelnek el, illetve bocsátanak ki a molekulák, miközben forognak, illetve változik a forgási állapotuk - lehetővé téve a megfigyelést a rádió tartományban.

Fantáziarajz az élet keletkezése szempontjából fontos elemek és molekulák kialakulásának és vándorlásának jelentősebb lépéseiről (Bill Saxton, NRAO/AUI/NSF)

Az új felfedezések nem csak azt a nézetet erősítik meg, amely szerint változatos szerves anyagok is keletkeznek a csillagközi térben. Arra is rámutatnak, hogy erre nem csak a születő csillagok által felfűtött, melegebb felhőkben, hanem a nyugodtabb és igen hideg tartományokban is sor kerülhet.

Kereszturi Ákos