Mindent a szemnek?

Amerikai kutatók szerint valójában nem a szemünk, hanem az agyunk dönt arról, hogy egy másik embert vagy egy tárgyat vonzónak találunk-e.

Piotr Winkielman, a San Diego-i University of California munkatársa vezette azokat a kísérleteket, melyek eredményeiről a Psychological Science című szaklap számolt be nemrégiben. "A dolog, ami tetszik nekünk, valójában egy olyan működés, amelyre az agyunkat előkészítettük. Egy inger akkor válik vonzóvá, ha beleesik a dolgok azon tartományába, amelyeket korábban már láttunk, vagyis az agy számára így egyszerűbb a folyamat. Kísérleteinkben azt mutattuk ki, hogy tetszőleges mintát alkalmazhatunk: előzetes felkészítés után az agy gyorsan fel fogja ismerni azt."

A kutatás korábbi kísérleteken alapul, melyek megállapították, hogy azok a képek, melyeket gyönyörűnek vagy tetszetősnek mondunk, valójában egy témára készült variációkat jelölnek. A jelenséget először az 1800-as években fedezték fel, és legdrámaibban talán Judith Langloislaboratóriuma, az austini University of Texas illusztrálta az 1990-es években. Ekkor a kísérleti csoport tagjai a számítógép által összeállított arcok közül tizenhatot jóval többször értékeltek magasabbra, mint az egyéni arcvonásokkal rendelkező mintákat.

Azóta egy másik tanulmány azt bizonyította be, hogy az emberek hasonlóképp vonzódnak a prototípusokhoz egy sor más dologban is, beleértve a kutyákat, a halakat, az autókat, sőt még az órákat is. A miértre azonban még ekkor sem kaptunk választ. Magyarázatoknak persze nem voltunk híján: a legnépszerűbb egy evolúciós alapú, nemi kiválasztódásról beszélő meghatározás. Eszerint a szimmetria (a vonzalom egy újabb megbízható előrejelzője) alapvetően az egészségre és épségre utal, vagyis a szem így választja ki a számára vonzó, potenciális társakat.

A cikk folytatása a Mindentudás Egyeteme oldalán.