A Plútó-szonda első képe a Jupiterről - a hét asztrofotója

Sikeresen tesztelték a New Horizons űrszonda több műszerét a Jupiteren és két holdján. A felvételen részletesen megfigyelhető a bolygó felhőrendszere, valamint az Io és az Europa.

A New Horizons nemrég kezdte meg hosszú útját az immáron bolygó státusát elvesztett Plútó felé. Az űreszköz LORRI (Long Range Reconnaissance Imager) nevű detektorának feladata a képrögzítés lesz majd a távoli égitestnél, tesztelésére azonban egy sokkal közelebbi és fényesebb célpontot, a Jupitert választották.

A Plútó-szonda 2006. szeptember 4-én 291 millió kilométerre volt a Jupitertől. Bár ez igen nagy távolság, a helyzet a kamera kipróbálására megfelelt. Az űreszköz ekkor a Napot és Jupitert összekötő egyenes mentén helyezkedett el, azaz a bolygó teljes megvilágított oldalát látta.

A Jupiter közel 40-szer volt fényesebb, mint amilyen a Plútó lesz majd a legnagyobb közelség idején. A kép beégését elkerülendő, az expozíciós idő mindössze hatmilliomod másodperc volt.

A felvételen részletesen megfigyelhető a bolygó felhőrendszere, az Io és az Europa holdak, amelyeknek a bolygó korongjára vetett árnyéka is jól látható.

A kamera működésével kapcsolatban jó jel, hogy a holdak képei a Jupiter fényes korongja előtt is szépen kirajzolódnak. A LORRI mellett a Ralph nevű képfelvevőt is sikeresen próbálták ki az infravörös tartományban, és a multispektrális képrögzítő (MVIC) is a várakozásoknak megfelelő minőségben örökítette meg a planétát.

A New Horizons űrszonda LORRI detektorának felvétele a Jupiterről 2006. szeptember 6-án, magyar idő szerint 15.43-kor. Az Europa és az Io árnyéka két kis sötét foltként látható, míg maguk holdak közvetlenül a két árnyéktól jobbra, kicsit felfelé mutatkoznak egy-egy világosabb foltként (NASA, JPL, JHUAPL)

A New Horizons 2007. február 28-án halad el a Jupiter mellett, 125-ször közelebb, mint amennyire most volt az óriásbolygótól. Ezek lesznek a Galileo űrszonda programjának 2003-as befejezése óta készült legrészletesebb képek a gázóriásról. A légkör folyamatos monitorozása végett januártól rendszeresen fotózzák majd a bolygót. A New Horizons a hintamanőver után (a Jupiter gravitációs ereje lendít majd rajta egy nagyot) tovább folytatja útját a Plútó és holdjainak irányába, amelyeket 2015-ben ér el.

Az elmúlt időszakban a Jupiteren is történtek élénk változások. A légkörében korábban megjelent Kis Sötét Foltban mért maximális szélsebesség növekedett, és elérte a Nagy Vörös Foltban mérhetőt, így néhol több mint 600 kilométer/óra sebességű áramlatok is vannak benne. Bár még mindig kisebb méretű nagyobb és híresebb társánál, átmérője így is megközelíti a Földét.

Kereszturi Ákos