Szaglás felfedezése növényeknél

Szaglás alapján képes arról tájékozódni egy élősködő gyomnövény, merre találja kedvenc gazdanövényét. Orra ugyan nincs, de egyes vegyületeket képes érzékelni - állítják az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatói a rangos Science tudományos hetilap hasábjain.

A kutatók a képen látható Cuscuta pentagona viselkedését tanulmányozták. Ez a növény a 170 fajjal büszkélkedő, nálunk is jólismert aranka nemzetség egyik faja. Az arankamag 5-10 évig is elél a talajban. Ha viszont egyszer kikelt, akkor 5-10 napon belül gazdanövényt kell találnia, különben elpusztul. Az arankafajokban nincs klorofill, ezért nem képesek fotoszintetizálni, önállóan táplálkozni, tehát más növények által előállított tápanyagokat kell megszerezniük. Ráfonódnak a gazdanövényre, szívógyökerekkel behatolnak a gazda háncsszöveteibe, és onnan táplálkoznak.

A vizsgált arankafaj egyik kedvence a paradicsom, viszont nem kedveli a búzát. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az aranka hogyan különbözteti meg szóba jöhető áldozatait.

Régóta ismeretes, hogy a növények különböző vegyületeket engednek a levegőbe, és növényevő rovarok ezeket az illatok felismerve találnak rá élelemforrásukra. Az viszont újdonság, hogy növények számára is hasznosak ezek az illatinformációk.

A kutatók laboratóriumi körülmények között vizsgálták az aranka és a paradicsom kapcsolatát. Szabályozták a fényt és a többi, a növekedést befolyásoló tényezőt. Az arankacsíra a megszokott körkörös mozgással keresett magának gazdanövényt, de egyértelműen a paradicsom felé kezdett növekedni már akkor, amikor a paradicsomszár még távol volt tőle. A kutatók kivonták a paradicsomból az illatanyagokat, és a következő kísérletben csak az ezeket tartalmazó edényt tették az aranka közelébe. Az élősködő növekedése ugyanúgy elindult az edény irányába, mint korábban az élő paradicsom növény felé. Egyértelművé vált tehát, hogy az illatanyagok vezették el az arankát a gazdanövényhez. A búzát is megvizsgálták és kiderült, hogy az egyik vegyület kifejezetten taszítóan hat az arankára.

A kutatók egyelőre csak ezt az egy fajt vizsgálták, de meg vannak győződve arról, hogy a módszer elterjedt lehet a gyomnövények között. Az új felismerés remények szerint hasznosítható lesz visszaszorításukban. A haszonnövényt be lehet például permetezni a búzában azonosított, az arankát taszító vegyülettel. Elképzelhető a haszonnövény olyan genetikai módosítása is, hogy maga termeljen olyan vegyületeket, amelyek más irányba terelik a gazdát kereső arankahajtásokat.

Jéki László