Első képünk valódi színekben ábrázolja hazánkat, pénteken kora délután. A csupasz talajfelszín barna színe a felhőzet és a helyenként havas táj fehér színével osztozik a képen. De melyik a felhő, és melyik a hó? Ezen a képen az elkülönítésükhöz némi tapasztalat szükséges. Ahol például a fehér színre folyók sötét vonala rajzolódik rá, ott hótakarót látunk, Békés megyében például felsejlik a Körös vonala. Szerencsére a technika segít nekünk az ennél szemléletesebb elkülönítésben.
Második képünk a műholdfelvétel infravörös csatornáiból képezett hamis színes kompozit. Nyilvánvaló, hogy e kép színeinek a szabad szemmel látott színekhez nincs sok köze. Az infravörös csatornákat most úgy választottuk és színeztük ki, hogy a hó-felhő elkülönítést a lehető legjobban segítsék. E kompoziton a türkiz szín felel meg a talajnak, az élénkzöld a már elsárgult lombozatú erdőknek. A vízfelületek bordó színűek, az alacsony szintű, melegebb tetejű felhőzet fehér, míg a magasabbra emelkedő felhők teteje pirosas árnyalatot kap. A felszíni hótakaró színe élénk narancssárga, jóval élénkebb és kompaktabb, mint a felhőtetők színe.
Két ilyen, a kompozit szerint hóval borított területet láthatunk a képen: az egyik egy vékony pászta, amely a szlovákiai Nagyszombat irányából nyúlik Komárom-Esztergom megyéig, és ott el is végződik. A másik a Dél-Alföldön, zömmel Békés megyében található, és a határ túloldalán az erdélyi Zarándi-hegységig nyúlik, körbeölelve annak erdőségeit. A felvidéki pászta és az alföldi havas tömb északi oldalán látható két vékony hócsík is azt mutatja, hogy a hóréteg kialakulása sokszor elkülönült sávokban történik, amelyek iránya az aktuális szélirányt jelzi. Természetesen még több havas táj rejtőzhet a felhők alatt, azokon ugyanis a műhold infravörös csatornái nem látnak át.
Az AQUA műhold MODIS-rendszerének felvételét november 3-án rögzítettük az ELTE vevőállomásán.
Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)