Villogj, ha jön a túzok!

Talán nem gondolnánk, de hazánk kiemelt természeti értékére, a túzokra a halálos csapás a levegőben leselkedik, ott, ahol a legkevésbé várná. A faj védelmére példaértékű összefogás valósult meg: a Tiszántúli Áramszolgáltató a Hortobágyi Nemzeti Parkkal és a Magyar Madártani Egyesülettel együttműködve túzokriasztó szerkezetekkel látja el a légvezetékeket azokon a szakaszokon, ahol a tapasztalatok szerint a legtöbb túzokbaleset történik.

Magyarország, nyugodtan mondhatjuk, túzok nagyhatalom. Hazánkon kívül csak Spanyolországban maradt meg - ott is csak kisebb populációban - a nálunk kiemelt védettséget élvező madárfaj, a Kárpát-medencében viszont közel tíz éve stabil az állomány: a legutóbbi, 2006 februári számlálás adatai szerint 1350 egyed él itt. A siker nem kis mértékben köszönhető a nemzeti parkok - így a Kiskunsági és a Hortobágyi Nemzeti Park - és a Magyar Madártani Egyesület (MME) együttműködésének, amelyhez a legutóbbi időkben a gazdasági szféra egyik jelentős szereplője, az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. is csatlakozott. A nemzeti park és a nagyvállalat között évek óta remek az együttműködés - mondta el a program sajtótájékoztatóján Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója.

Mi a baj a túzokkal?

Európa legnagyobb testű, repülni képes madarának legfőbb ellensége meglepő módon nem valamilyen ragadozó, hanem a repülését keresztező vezetékek. A túzok termetét meghazudtoló sebességgel képes hasítani a levegőt, s ilyenkor, ha későn veszi észre az útját keresztező vezetéket, akkora erővel ütközik neki, hogy szinte minden esetben csonkulást szenved. A földre esve vagy azonnal belepusztul a balesetbe, vagy a ragadozók, rókák, macskák végeznek vele. Az elektromos légvezetékek ráadásul körülbelül a túzok repülési magasságában húzódnak - a jól repülő, ám rosszul navigáló, nagytestű madarak számára a túlélést jelentheti, ha elkerülhetik az ütközést. Habár az ilyen, ütközésekből származó veszteség nem tömeges (mint például a napokban a Jászságban megmérgezett sasok esetében), a helyi, 20-30 egyedből álló túzokállományra nézve hatalmas csapást jelent egy-egy kakas vagy tojó elvesztése - mutat rá Halmos Gergely, a Magyar Madártani Egyesület igazgatója.

Importált "Szentjánosbogár"

Az áramszolgáltató Svédországból vásárolt olyan madárvédelmi eszközöket, amelyek fényvisszaverő, fluoreszkáló felületét a madarak akár ellenfényben, rossz látási körülmények között is észreveszik, így elkerülhetik a nagy valószínűséggel halálos kimenetelű ütközést. A Firefly, azaz "Szentjánosbogár" elnevezésű eszközből 40 darabot a napokban helyeznek fel a villamosvezetékekre a Hortobágyi Nemzeti Park túzokok számára legveszélyeztetettebb területén, azon a szakaszon, ahol az elmúlt évek legtöbb túzokpusztulása történt. Alternatív (jóval költségesebb) megoldásként az áramszolgáltató a Hortobágyi Nemzeti Parkkal együttműködve egy másik, már folyamatban lévő 2 éves projekt keretében közel 80 km hosszúságban helyezi át a park területén futó légvezetékeket a föld alá, hogy ezzel akadálymentesítsék a védett madarak élőhelyét.

Kihelyezett riasztók a legveszélyesebb szakaszon - több kellene

A fluoreszkáló Szentjánosbogár kipróbált eszköz - 16 országban alkalmazzák különféle madárfajok riasztására, Lengyelországban kifejezetten túzokok védelmére vetették be, de a gólya védelmében is bevált - ismertette az eszköz svéd forgalmazója. Egyetlen szépséghibája, hogy sok kell belőle; jelenleg kettőt-kettőt szerelnek fel a két oszlop közötti szakaszokon, a madárvédelmi szakemberek szerint viszont ennek többszörösére volna szükség.

A túzok és élőhelyének védelme

A túzok (Otis tarda) a mérsékeltövi füves puszták és a helyükön kialakított mezőgazdasági területek lakója, Európa legnagyobb testsúlyú röpképes madara. A XVIII. században még a Brit-szigeteken is éltek, majd fokozatos csökkenéssel visszaszorultak az Ibériai-félszigetre, Közép-Európába és a kelet-európai-síkságra.

A magyarországi állomány a 2. világháború előtti 10-12 ezer példányról kevesebb mint egytizedére fogyott. Napjainkban hazánk területén, a legutóbbi, 2006 februári számlálás adatai szerint 1350 egyed él. A túzokot a természetvédelmi egyezmények, listák egyöntetűen érzékeny, sérülékeny és fokozottan veszélyeztetett fajként tartják számon. Magyarországon 1970-től fokozottan védett, eszmei értéke a legmagasabb kategóriát jelentő 1 millió forint.

Túzokok számára vetett téli eleség: repceföld a Hortobágyon

Az elmúlt évtizedek tendenciái egyértelműen bebizonyították, hogy a túzokállomány megőrzésére, megerősítésére a passzív védelem nem elegendő, ezért került előtérbe az aktív, a fajt és élőhelyét egyidőben védő szemléletmód, a faj védelmét és a helyi mezőgazdasági tevékenységet összhangba hozó megoldások. A 2006-os nyár végére például csaknem 1500 hektárra bővült a túzokvédelmi terület Magyarországon. A LIFE Túzokvédelmi Program keretében megvásárolt földeken a faj ökológiai igényeinek megfelelő területkezelés zajlik, amelyet túzokvédelmi szakemberek irányítanak. A természetvédelem szolgálatába állított földeket visszagyepesítik, bevetik lucernával, illetve a madarak téli eleségéül szolgáló területen repcét telepítenek.