A következő 50 év tudománya - 3. rész

Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők.

A nyolcvan válaszadó között minden tudományterület képviselői megtalálhatók, és rendszerint csak saját szakterületükre vonatkozóan válaszoltak a kérdésekre. Bőven vannak köztük Nobel-díjasok, neves egyetemek emeritus és aktív professzorai - a lap összefoglalóan "briliáns elméknek" nevezi őket. A New Scientist rendezés nélkül, egymás után közölte a véleményeket, egy biológust fizikus követett, majd agykutató után paleontológus mondott véleményt. Sorozatunkban megkíséreljük rendszerezetten bemutatni az előrejelzéseket, így kiderül, hogy egyes várt felfedezéseket illetően milyen nagy egyetértés alakult ki az egymástól teljesen függetlenül nyilatkozó szakértők között.

Amint összeállításunk első részében olvashatták, a fizikában a kölcsönhatások egységes elméletének a megszületését, a kvantumfizika és a gravitáció összehangolását várják, amivel feltárul a Világegyetem történetének legkorábbi szakasza is. A legtöbb szakember egyetért abban, hogy megfejtjük a sötét anyag és a sötét energia természetét, és választ kapunk arra, hogy a mi Univerzumunkon kívül léteznek-e más világegyetemek is. Bakteriális életre találunk valahol a Naprendszerben, és távoli világok intelligens lényeinek jeleit is észleljük majd. Az idegenek megismerése hozzásegít az élet lényegének tisztázásához. Összeállításunk második részében többek között azt olvashattuk, hogy fél évszázadon belül feltárjuk az emberré válás történetét, a genetika szerepét az evolúcióban. Megértjük az agy működését, feltárulnak a pszichiátriai kórképek genetikai alapjai, az egyéni genom ismerete lehetővé teszi az egyénre szabott gyógyítást. Az agyat kivéve valamennyi szervünk pótolható lesz. Sorozatunk befejező részében a számítástudomány jövőjébe pillanthatunk be, majd néhány egyéb előrejelzést olvashatunk.

Kvantumszámítógépek és beszélgető keresőprogramok

Az agyműködés megértésével párhuzamosan a számítógép-tudomány is hatalmas fejlődésen megy keresztül. Megszületik az általános célú kvantumszámítógép, ebben biztos David Deutsch fizikus. Merész állítása szerint a mai kvantumtechnológiák a párhuzamos világegyetemekkel megosztott információfeldolgozáson alapulnak. Anton Zeilinger is biztosra veszi a kvantumszámítógépek megjelenését, az általa elsőként megvalósított kvantumteleportálást pedig nemcsak utazásra, hanem a kvantumszámítógépek közti kommunikációra is használják majd. Még ezt megelőzően megértjük a kvantummechanika alapjait, megértjük, miért olyan a természet, hogy sikeres leírása ösztöneinkkel ellentétes. Jaron Lanier jövőképében a számítógépek már nem pontos protokollokat követve működnek, az approximáció köti össze a belső struktúrákat. Ezekkel a rendszerekkel jobban meg lehet majd érteni az agy működését.

Peter Norvig előrejelzésében a mai internetes keresőrendszerek utódai nem weboldalak listáját adják meg, hanem a lényeges pontokat összefoglaló dolgozatot készítenek, vagy párbeszédet folytatnak a témáról az érdeklődővel. Nem írunk szavakat a keresőbe, hanem egy digitális közvetítővel beszéljük meg igényünket. A számítógépek önállóan dolgozzák majd ki Világegyetemünk modelljét, véli Stephen Wolfram. Wolfram szerint a gépek megoldják az alakfelismerés problémáját, a számítógépek és robotok ebben ma még nem veszik fel a versenyt egy kétéves gyerekkel sem. Rodney Brooks szerint az alakfelismerés lehetővé teszi majd az emberekkel együtt dolgozó robotok széleskörű elterjedését. Mai modern barlangunkban a számítógép a tűz, írja Eric Horovitz. Szerinte ötven év múlva jobb lesz az élet, mert lesznek "intelligens" döntésre képes automata rendszerek, amelyek egymással együttműködve segítik az embereket munkájukban, a tanulásban, a gondolkodásban és emlékezésben, tervezésben és döntésben.

A számítástudomány és a biológia összekapcsolódása sok meglepetést fog okozni, érteni fogjuk az agy működésének számítástechnikai alapjait. Ray Kurzweil becslése szerint 2020-ban a számítógépek már szimulálni tudják az emberi agyat, a mesterséges intelligenciában hasznosítani tudjuk az emberi intelligencia folyamatait. Ötven év múlva a számítógépek összteljesítménye billiószor nagyobb lesz az akkor élő emberek összesített agyteljesítményénél. Összeolvadunk az általunk létrehozott eszközökkel, nem kell tartanunk az intelligens gépektől. Az idegtudomány túljut az agy megfigyelésén, képes lesz közvetlenül kísérletezni vele, jósolja Christof Koch. Nanotechnológiákkal gombostűfejnyi területre fókuszálható az elektromágneses tér. Kezdetben kutatási célokra építenek az agy és egy gép között kapcsolatot teremtő közvetítő egységet az agyba, de 2056-ra megkezdődhet az agy és a gépek valamiféle összeolvadása, ezzel az agy teljesítményének fokozása. Daniel Pauly olyan eszközök megjelenésére számít, amelyek észlelik, felerősítik és agyunkba továbbítják az állatok "érzéseit", "gondolatait", ezek hasonló érzelmeket és gondolatokat keltenek bennünk. Ha ez megvalósul, akkor vége lesz a húsevésnek, valamennyien vegetáriánusok leszünk.