Dinoszaurusz-lábnyomok Mexikóban

Legalább három különböző dinoszauruszfaj mintegy negyven lábnyomát tárták fel a Mexikói Nemzeti Régészeti Koordinációs Laboratórium munkatársai Mexikóban a Puebla állambéli San Juan Raya közelében.

A mintegy 65-100 millió éves lábnyomokra egy földműves talált rá Mexikó középső, sivatagos részén, egy kiszáradt folyómederben. A tudósok első vizsgálatai alapján dinoszauruszoktól származhatnak, méghozzá 3 különböző fajtól. Az állatok valószínűleg inni jártak a folyóhoz, amely a hajdanán mocsaras vidéken hömpölygött - közölte az MTI.

A magyarországi "dínórajongók" nagy bánatára a hüllők uralmával jellemezhető földtörténeti középidőben, vagyis a triász, a jura és a kréta időszakok idején szinte kizárólag tengeri képződmények rakódtak le a mai Magyarország területén. Emiatt aztán bővelkedünk a tengeri szervezetek ősmaradványaiban (pl. ammoniteszekben, csigákban, kagylókban), viszont alig-alig fordulnak elő az egykori szárazföldön élt élőlények fosszíliái.

Néhány apróságot azonban mi is "fel tudunk mutatni", például nekünk is vannak dinoszauruszoktól származó lábnyomaink (lásd az alábbi képen).

Az első lábnyomokat még 1966-ban találták a Pécs melletti vasasi külfejtésben, az alsó-jura korú fekete kőszén meddő rétegeinek felszínén. Később Komló környékéről is hasonló leletek kerültek elő, így kapta a mecseki dinoszaurusz a Komlosaurus carbonis nevet. A mecseki őshüllők mocsaras, lápos tengerparton éltek, mintegy 190 millió évvel ezelőtt. A mintegy 15 cm hosszú, háromujjú lábnyomaik őrződtek meg mindössze az időközben kőzetté szilárdult iszapban. A lépéshosszuk alapján feltételezhető, hogy maga az állat legfeljebb három méteres lehetett.

Az első hazai "dínócsontok" 2000-ben kerültek felszínre, de a várakozásokkal ellentétben nem a Mecsekben. A Hungarosaurus tormai névre keresztelt hüllők közel 4 méteres páncélos dinoszauruszok voltak, és a mai Bakony-hegységet járták 85 millió évvel ezelőtt.