Látogatóban az Űrtávcső Tudományos Intézetben

A csillagászatot forradalmasító Hubble-űrtávcső (HST) hátterében bújik meg az Űrtávcső Tudományos Intézet, ahol ma már a nagy űrtávcsövek és a Hubble által gyűjtött adatok szintézisjellegű tudománya folyik. Az intézet számára a Hubble utódját az űrtávcsövek következő generációja, a James Webb Űrtávcső jelenti. Egy nyári ösztöndíj segítségével egyetemista diákok is bepillantást nyerhetnek a kutatómunkába.

A kutatással és mérnöki fejlesztéssel foglalkozó alkalmazottak jelentős részének a saját tudományos kutatómunkája mellett idejének meghatározott százalékát az intézetben futó programokra kell szánnia. Jelenleg ez a James Webb Űrtávcső tervezésének és előkészítésének munkálata, amelyben az intézetből mintegy harminc kutató dolgozik.

Azon kevesek, akik kizárólag kutatással foglalkoznak, a Hubble felméréseiben, az intézet által felterjesztett nagy észlelési kampányokban működnek közre. Általában jellemző, hogy a Hubble adatai kiegészítésként szolgálnak a többi, földi és űrbéli távcsövek más hullámhosszú felméréseihez. A COSMOS (Cosmological Evolution Survey) program például a Hubble, Spitzer, Galex, XMM-Newton és Chandra űrtávcsövek, valamint földi rádiótávcső hálózatok, (Very Large Array - VLA), infravörös távcsövek (a japán Subaru, valamint a Hawaii-n található UKIRT) és az európai óriástávcsövek (Very Large Telescope - VLT) segítségével az égbolt két négyzetfokos területét vizsgálva a Világegyetem fejlődését tanulmányozza.

A Hubble Ultra Deep Field (STScI)

Fent az eddigi leghosszabb expozíciós idejű optikai felvétel (HUDF, Hubble Ultra Deep Field) az Univerzum egy távoli szegletét mutatja. A képen megjelölt galaxist a Spitzer-űrtávcsővel is megörökítették, amelyről kiderült, hogy mindössze 800 millió éves. Jobbra fent: a HUDF felvételén látható galaxis csupán egy az eredeti képen található mintegy tízezer objektum közül. Jobb középen: A Hubble-űrtávcső közeli infravörösben érzékeny NICMOS kamerájával készített felvételeken még nagyon halvány a galaxis. Jobbra lent: A Spitzer-űrtávcső hosszabb hullámhosszakon érzékeny műszerein azonban már erősebb forrásként tűnik elő a galaxis.

Az Orion csillagkeletkezési területről készített mozaik az eddigi leginkább részletgazdag felvétel a Tejútrendszerünkben található csillagbölcsőről. A kép nagyméretű változatának letöltése (STScI)

A GOODS (Great Observatories Origins Deep Survey) program szintén az európai és amerikai nagy űrobszervatóriumok, a Hubble, Chandra, Spitzer, XMM-Newton űrtávcsövek erejét összehagolva térképezi fel a Hubble által készített mélyég felvétel egy mindössze 150 négyzetívperces területét. A nagy felmérésekről általánosságban elmondható, hogy a NASA évekkel ezelőtt meghirdetett Origins (Eredet) programját követik, amely az Univerzum és a galaxisok kialakulásának és fejlődésének, a csillagok, valamint a bolygók létejöttének kérdéseit feszegeti.

A Hubble és az intézet jövője

Az értékes és pótolhatatlan adatokat szolgáltató űrtávcső azonban már lassan pályafutása végéhez közeleg. Az elmúlt időszakban világszerte heves vitát váltott ki, hogy a Columbia űrrepülőgép katasztrófája miatt törölték az élettartamát néhány évvel meghosszabító szervízküldetést. Az űrtávcső sorsa egy hajszálon múlott, ám a politikai nyomásnak köszönhetően ez alkalommal megúszta, Michael Griffin NASA adminisztrátor ugyanis 2006 októberében bejelentette, még egyszer - utoljára - megjavítják az űrtávcsövet. Ezzel lecserélik a széleslátószögű kamerát (WFPC 2) annak újabb generációjára (WFPC 3), valamint új spektrográfot szerelnek rá (Cosmic Origins Spectrograph), emellett új akkumulátorokat és a pozícióját stabilizáló giroszkópokat is kap majd. Így a Hubble jó eséllyel húzná ki addig, amíg 2013 körül pályára állhat majd az utódjának tekintett James Webb Űrtávcső.

A kezdetben csupán a Hubble adatait feldolgozó csillagászati kutatóközpont profilja a többi űrtávcső megjelenésével az évek folyamán lassan átalakult, az új feltételekhez alkalmazkodott. Ma már nem csupán a Hubble, hanem a többi nagy űrobszervatórium adatait is felhasználva folyik a kutatómunka. Az intézet számos munkatársa már a Hubble utódjának tekintett James Webb Űrtávcső műszerein dolgozik, amely a Hubble szerepét veheti majd át az Intézet életében. A James Webb azonban nem pótolhatja a Hubble-t, hiába szárnyalja túl méreteiben, az elsősorban infravörös detektorokkal lesz felszerelve. Így a látványos, optikai felvételekkel továbbra sem kelhet versenyre semmi.

Csengeri Tímea