Újabb magyar felfedezésű exobolygó

Bakos Gáspár csillagász és kollégái azonosították a második magyar felfedezésű exobolygót, amely egyben igen fura égitest is.

Dr. Bakos Gáspár (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) és kutatócsoportja a magyar ötleten alapuló és magyar szakemberek által fejlesztett robottávcső-rendszerrel már a második Naprendszeren kívüli planétát azonosították. Az objektumot az úgynevezett okkultációs módszerrel fedezték fel: csillaga fényének halványodását figyelték meg minden alkalommal, amikor a planéta a Földről nézve elhaladt előtte.

A felfedezésben Bakos Gáspár mellett Sári Pál, Papp István, és Lázár József (Magyar Csillagászati Egyesület) működött közre, ők építették az automata távcsöveket, amelyek Arizonában és Hawaiin üzemelnek. A csoportban dolgozik továbbá Dr. Kovács Géza is (MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete), aki elsősorban a mérési adatokat elemző szoftvert fejleszti.

A Hungarian Automated Telescopes Network (HATNet) második felfedezettje a HAT-P-2b jelű planéta. Egy érdekes objektum, tömege 8,17-szerese a Jupiterének. Egyben keringési ideje is a leghosszabb és a legjobban elnyúlt a Naprendszerünkön kívüli fedési planéták közül.

A HAT-P-2b a 440 fényévre lévő HD 147506 jelű, a Napnál valamivel nagyobb és melegebb, F színképtípusú csillag körül kering. Központi csillagát 0,069-szer közelebb járja körül, mint amilyen távolságban a Föld kering a Nap körül, méghozzá 5,63 naponta. Bár sűrűsége a Földét is meghaladja, feltehetőleg főként hidrogénből és héliumból áll - tehát a Jupiterhez hasonlóan gázbolygó. Nagy tömege miatt erős a gravitációs tere, amely jól összenyomja saját anyagát - ezért hiába nehezebb 8-szor a Jupiternél, mérete csak 18%-kal nagyobb nála.

További érdekessége, hogy rendkívül elnyúlt pályán kering, excentricitása 0,5 körüli - talán egy szomszédjával kapcsolatban fellépett gravitációs zavar állította különös útvonalára. Ennyire elnyúlt pályán a Föld például annyira megközelítené a Napot, mint a Merkúr, a Naptól messze pedig a Marsig is eltávolodna - a HAT-P-2b hol 5 millió kilométerre van csillagától, hol pedig háromszor ekkora távolságban.

A felfedezők: Bakos Gáspár, Sári Pál, Papp István és Lázár József a Fred L. Whipple Obszervatóriumban, háttérben a HAT robottávcsövekkel (MCSE, HATNet)

Szélsőségesen változhat a rá érkező napsugárzás mennyisége, és ennek megfelelően az évszakok is extrém kilengéseket mutathatnak. De mindez feltehetőleg csak a légkörének felső tartományaira igaz, 100-200 km-el a felhők alatt már a bolygó belsejéből szivárgó hő tartja stabil értéken a hőmérsékletet. További érdekesség, hogy sűrűsége 6,6 g/cm³, felszínén a földinél sokkal erősebb a gravitáció. Egy átlagos 70 kg-os ember a HAT-P-2b-n állva majdnem 1000 kg-ot nyomna. Az exobolygó tömege olyan nagy, hogy ha még 50%-kal nehezebb lenne, élete elején néhány fúziós reakció is begyulladt volna a belsejében.

Magyar Csillagászati Egyesület