Nemrég Jason Wright (University of California, Berkeley) vezetésével 28 új, Naprendszeren kívüli planéta, azaz exobolygó felfedezését jelentették be. Ezzel 236-ra nőtt a napjainkban ismert exobolygók száma. A fenti újabb égitesteket az ún. radiális sebesség módszerrel találták meg, amelynek keretében az exobolygónak a csillagára kifejtett gravitációs hatását mutatják ki.
Az új égitestek között négy olyan bolygórendszerbe tartozik, amelyben már több planétát is sikerült azonosítani. A statisztikai adatok alapján az eddig felfedezett bolygók legalább 30%-a többszörös bolygórendszerben kering. Az új exobolygók további érdekes képviselője az a két planéta, amelyek egy A és egy F színképtípusú, 1,6 illetve 1,9 naptömegű csillag körül mozognak. Ez a két csillag viszonylag gyorsan forog és légkörük is erősen pulzál, mégis sikerült körülöttük azonosítani a planétákat.
A fenti program keretében vizsgált egyik exobolygót már két éve ismerik, de csak most sikerült a tömegét is pontosan meghatározni. A kérdéses objektum a Gl426 jelű, viszonylag közeli, mindössze 30 fényévre lévő M típusú törpecsillag körül kering. Mivel bolygónkról nézve időként elhalad csillaga előtt, több paraméterét is sikerült megbecsülni. Eszerint mérete és sűrűsége a Neptunuszéra hasonlít; 2 g/cm3 sűrűségű és 22,4 földtömegnyi anyagának kb. felét kőzetek, felét pedig víz, illetve vízjég alkothatja.
Emellett csillagához igen közel kering, amelytől az átlagos Nap-Föld távolságnak mindössze 0,03%-a választja el. Ebben a távolságban csak 2,6 nap alatt végez egy keringést. A kis csillagtávolság ellenére pályája elnyúlt, amit feltehetőleg egy ma még nem ismert, másik exobolygó gravitációs hatása okozhat.
A mára felfedezett, több mint 200 exobolygó statisztikai vizsgálatokra is lehetőséget ad, ha az észlelésekhez kapcsolódó kiválasztási effektusokat is figyelembe vesszük. Nem csak a felfedezett égitestek száma növekedett, de jelentősen gyarapodtak az exobolygók általános jellemzőiről szerzett ismereteink.
Fanátziarajz a Gliese 436b-ről és csillagáról (Lynnette Cook, Universeity of Berkeley)
Kiderült, hogy a legkisebb vörös törpék körül is vannak planéták, és kötött tengelyforgású képviselőiken sincs mindig extrém nagy hőmérsékleti különbség a nappali és az éjszakai oldal között. Emellett az is egyértelművé vált, hogy a kettőscsillagok körül is jellemzőek a bolygók, valamint olyan csillagok is bírnak planétákkal, amelyeknél ezt alacsony fémtartalmuk miatt korábban nem feltételezték. Emellett úgy fest, hogy a nagyobb tömegű csillagok körül gyakoribbak a nagyobb tömegű bolygók.
Kereszturi Ákos