Egyszerre két űrszonda figyelte a Vénuszt

A Venus Express mellett a Merkúr felé tartó MESSENGER-szonda is belső bolygószomszédunkat tanulmányozta.

A Vénusz körül 2006. április 11. óta keringő Venus Express nevű európai űreszköz átmenetileg társat kapott: a Merkúr felé tartó amerikai űrszonda, a MESSENGER elvégezte második Vénusz-közelítését. 2007. június 6-án középeurópai idő szerint 01:08-kor mindössze 337 km-re haladt el a Vénusz d.sz. 12,25° és a k.h. 165° koordinátájú pontja felett.

A legnagyobb közelség idején a Venus Express a Földről nézve a bolygó mögött volt, de szerencsére ugyanazt a területet tudta tanulmányozni, mint a közelben elhaladó MESSENGER. A két űreszköz elsősorban a bolygó atmoszféráját, a plazma állapotát és az éjszakai oldalon a légköri oxigéntől származó halvány légköri fénylést vizsgálta.

A legnagyobb közelség idején a MESSENGER 20 wattos lézeres magasságmérőjével a bolygó felhőzetének helyzetét, a felszín feletti magasságát is megmérte (az eredményeket később közlik). Mérései ideális módon egészítik ki a Venus Express vizuális, ultraibolya és infravörös tartományban végzett felhőmegfigyeléseit.

Az észlelési programba földi teleszkópok is bekapcsolódtak: a légkör dinamikai vizsgálatában a franciaországi Haute-Provence Obszervatórium, a hawaii Keck Obszervatórium, az Apache Point Obszervatórium és a hawaii IRTF-rendszer is közreműködött. A földi megfigyelések a legnagyobb közelséget megelőző és azt követő időszak monitorozásával segítenek a jelenségek előzményeinek és lecsengésének tanulmányozásában.

Nem csak a bolygó légkörének megfigyelései szolgálnak érdekességgel, fontos terület a mágneses tér nélküli égitest a napszéllel való kölcsönhatásának tanulmányozása is. A Vénusz környezetében lévő plazmát most ugyanis egyszerre két térbeli helyzetből tanulmányozta a két űreszköz. Az ilyen megfigyelésekelőnyeire nemrég a CLUSTER űrszondák hívták fel a figyelmet a Föld magnetoszférája esetében.

A MESSENGER útvonala a Vénusz mellett, a Földről nézve

A Vénusz ezekben a napokban az esti égbolt legfeltűnőbb égiteste. A naplementét követő két órában nyugat felé látható, egy fényes csillaghoz hasonlóan. Távcsőben tanulmányozva látványos fázist mutat, amely az első negyedben lévő Holdhoz hasonló. A budapestiek a bolygót a Polaris Csillagvizsgálóból (III. ker., Laborc u 2/c) figyelhetik meg kedd, csütörtök és szombat koraeste, derült égbolt esetén.