Augusztus 8-án, szerdán leállt a forgalom a miskolci utcán, míg a jármű befordult a múzeum épületéhez. A négy fatörzs látványa sok járókelőt vonzott, akik örömüket fejezték ki a páratlan régészeti lelet láttán. A vontatóról daruval emelték át a fatörzseket ideiglenes helyükre, egy speciális homokágyba, ahol biztosítják számukra a kellő nedvességet. A homokágy fölé egy pavilont állítanak föl, hogy a maradványokat megkíméljék az időjárás viszontagságaitól - részletezte Veres László, a múzeum igazgatója.
A négy mocsárciprus-maradvány közül a legnagyobb tömege eléri a 4,7 tonnát, négy méter magas, alsó átmérője két métert tesz ki. A három kisebb is hasonló monstrumnak számít, így szállításuk nem volt egyszerű, ráadásul a fákat csak álló helyzetben lehetett elhelyezni, hiszen rendkívül sérülékenyek.
Veres János, a kutatás vezetője elmondta: a bükkábrányi bányaterületről a fatörzsek kiemelését azzal kezdték, hogy rögzítették a külső felületet, csak aztán kezdhettek a fűrészeléshez. Ezután egy alagútszerű furaton keresztül gerendákra helyezték a fákat, így oldották meg a szállítást és a darus leemelést.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei napokon belül megkezdik a lignitbányában talált többi fatörzs előkészítését a biztonságos elszállításra. A szakemberek egy kompresszor segítségével nagynyomású levegővel kifújják a fa külső felületéből a homokot, majd külön erre a célra gyártott eszközzel egy speciális, átlátszó, ám rendkívül erős, víztaszító műgyantabevonattal látják el a fa külső részét. A törzsek üreges közepét szintén műgyantával erősítik meg. Ez erős tartást biztosít a fatörzsnek, hiszen a szállításkor a legnagyobb nehézséget épp a törzsek öntartó képessége jelenti. Az első fákat Miskolcon még a héten elkezdik felkészíteni a szállításra. Ha ez a módszer sikeresnek bizonyul, a fákat kiemelik és néhány héten belül az ipolytarnóci látogatóközpontba szállítják.
Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, a bükkábrányi lignitbányában előkerült ősmaradványok rendkívüli ritkaságnak számítanak, mivel az eredeti faanyag elszenesedés és kovásodás nélkül maradt fönn 8 millió éven át eredeti helyén, eredeti formájában.