Kutató diákok Magyarországon - Juhász Andrea Erika

Cikksorozatunkban olyan diákokat mutatunk be, akik kutatási eredményeikkel elismerést vívtak ki hazánkban és külföldön egyaránt. Ezúttal Juhász Andrea Erikával, a csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulójával ismerkedünk meg.

Juhász Andrea Erika kutatási témája: hogyan jelenik meg a család és halál témája Kosztolányi Dezső verseiben.

Bemutatkozás

Juhász Andrea Erika vagyok, a csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulója. Tanulmányaim során a humán- és társadalomtudományi témákban mélyültem el. Tagja vagyok iskolám Irodalmi Önképző Körének. A gimnáziumi évek során elért eredményeim közül kiemelném a legjelentősebbeket, mint például az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen magyar nyelvtanból elért 7. helyezést, a Középiskolások Országos Péchy Blanka Versenyén elért két első és egy harmadik helyezést. Két éve foglalkozom kuta-tással, szintén a már említett nagy kategórián belül. 2006-ban nyelvtudományi témát választottam, melynek címe Vélemények és ellenvélemények korunk nyelvműveléséről volt. Ezzel a pályamunkával nyertem el a Kutató Diákok Országos Szövetségének 2. díját. 2007-ben már inkább irodalomtudománnyal, illetve mozgóképkultúra- és médiaismerettel foglalkoztam. Az irodalomtudomány témakörben Kosztolányi munkásságát ragadtam ki, pályázatom A szegény kisgyermek útja a bús férfivá váláshoz címet kapta, mellyel a Kutató Diákok Mozgalmának első helyét nyertem el. Ebben az évben szintén első hellyel jutalmazták a mozgóképkultúra- és médiaismeretet felölelő pályamunkámat is, mely Kim Ki Duk két filmjének összehasonlító elemzése. Tanulmányaimat és kutatásaimat továbbra is a humán- és társadalomtudomány te-rületén folytatom.

A tanulmány ismertetése

Pályamunkám A szegény kisgyermek útja a bús férfivá váláshoz címet kapta, mely Kosztolányi Dezső munkásságát mutatja be, azt, hogyan indult a gyermek Kosztolányi, hogyan bontokozott ki és hogyan érte el a csúcspontot tehetsége, s végül, hogyan élte túl magyar irodalmunk kiemelkedő alakja idős korának szenvedéseit.

Kosztolányi Dezső munkássága nagyon szerteágazó, s sok szakirodalom feldolgozta életét. Kutatómunkámban legnagyobb segítséget Kosztolányi Dezsőné könyve adta, hiszen a feleség látta a legközelebbről és legtöbbet férjét. A sok érdekes témakör közül én a család és a halál témáját emeltem ki, mert úgy gondolom, hogy ez az a két dolog, ami leginkább érdekelte irodalmunk egyik legnagyobb alkotóját.

A pályamunka rövid bevezetője után - az ifjú Kosztolányi Dezső pályafutása, a költő Sigmund Freudhoz való viszonya - kerül sor a pályázat két központi témájának elemzésére. Kosztolányi két versciklusának egyes versein keresztül mutatom be, hogy hogyan építi bele műveibe a család és halál témáját. Az érdekes keletkezési körülmények feltárása után a két központi téma szerint csoportosítom és elemzem a versciklust felépítő verseket.

Először a halál témáját dolgozom fel. A Múlt este én is jártam ottan című részlet tökéletesen fejezi ki a gyermeki szemlélet ösztönös naivitását és az abban megnyilatkozó többletet, mely sokszor az apróságokat is egyetemessé tágítja. A gyermek és a felnőtt halálszemlélete teljesen különbözik egymástól. Az ebben a versben megjelenő tükör motívum megtalálható A lelkem oly kihalt, üres, mint éjjel a tükör kezdetűben is. Az Azon az éjjel című versének is a halál a központi témája, melyben egy kisgyermek szemszögéből vetíti ki Kosztolányi az olvasóra a nagypapa elvesztésének fájdalmát. A rút varangyot véresen megöltük című versben egy gye-rekkori élmény elevenedik fel. A halál témájából kicsit kibillenve következik a Mostan színes tintákról álmodom című, egyik leggyakrabban emlegetett költemény elemzése.

A következő nagy témakör, a család szintén sok verset ölel fel. Az Akárcsak egy kormos szénégető kezdetű versében édesapjáról, a matematikus-fizikus tanárról ír. A Szegény anyám csak egy dalt zongorázik című verse azt tükrözi, hogy édesanyja törékeny, sebezhető, de hatalmas erejű anya volt. Kosztolányi feleségéhez írott talán egyik legszebb versét A bús férfi panaszai versciklus tartalmazza, az Én feleségem, jó és drága-drága kezdetű. Kosztolányi fia torokgyíkjáról írt verse, a Mostan elbeszélem azt a hónapot kezdetű fordulópontot éreztet a költő érzelmi életében, hiszen ilyen mély érzések a fájdalomról ebben a versben szakadnak fel igazán.

A két versciklus elemzése után érkezik el pályamunkám a jelképes bús férfi korszakához, Kosztolányi Dezső utolsó éveinek betegségéhez, szenvedéseihez. Ennek a szakasznak a lezárásaként a Könyörgés az ittmaradókhoz című versének első és utolsó versszaka szolgálhat. Pályamunkámmal azt igyekszem bemutatni, hogy Kosztolányi Dezső hosszú utat tett meg azért, hogy tehetsége teljesen kibontakozzon, s életpályája csúcsára érjen. Pályázatomban azért a halál és család témáját emeltem ki, mert ezek nemcsak munkásságát, de életét is bemu-tatják. A közbülső részek nem kerültek elemzésre.

A teljes pályamunka pdf-formátumban letölthető és olvasható itt.