Bővebben a bolondos Nobel-díjakról

Röviden már bemutattuk az IgNobel-díj idei nyerteseit. Néhány kutatási eredményt - így a rablófogó hálót, a homoszexuálissá tévő fegyvert vagy az ágylepedő gyűrődésének okát - érdemes alaposabban is szemügyre venni.

Rablófogó háló

A közgazdasági díj nyerteséről néhány napja még azt írták, hogy talán belegabalyodott a saját hálójába. Azóta előkerült, tehát nem ejtette foglyul díjazott találmánya, amely rablók gyors elfogására szolgál. A szerkezetet egy doboz rejti, amelyet a bank bejárati ajtaja fölé helyeznek el. A rabló fellépésekor a személyzet egy gombnyomással aktiválja a szerkezetet. Első lépésként a szerkezet infravörös sugarakat bocsát ki, ezzel deríti fel, hogy a rabló éppen a szerkezet alatt tartózkodik-e. Ha igen, akkor beindul a gépezet. Először is lezárja a bejárati ajtót, majd azonnal és egyidejűleg egy háló, egy függöny és rudak ereszkednek le.

A nyakatekert nyelvezetű amerikai szabadalmi leírásból nem sikerült kihámoznom, pontosan hogyan ejti foglyul a háló a rablót. Több kötél is szerepet kap, ezek húzzák össze a hálót alul, a térd alatt és csípőtájékon, a kötelek acélgyűrűkön átvezetve csatlakoznak a fő felfüggesztő kötélhez. A rablóra ugyanis még egy megpróbáltatás vár: a hálót egy elektromotorral hajtott szerkezet 1 méter magasba emeli, a fogoly ott lebeg, míg a megérkező rendőrök ki nem szabadítják. A feltaláló arra is gondolt, hogy a hálós elfogás esetleg nem működik, ezért ha a rabló megússza a behálózást, akkor a lezuhanó rudak ütik le és teszik mozgásképtelenné! A feltaláló összefoglalóan úgy értékelte találmányát, hogy az a rablóval való szembeszállás helyett hatékonyan és gyorsan elfogja a rablót, ezzel megvédi a tulajdonos és az alkalmazottak életét és vagyonát. A tervezet még 2001-ben amerikai szabadalmi védelmet kapott.

Homoszexuálissá tévő fegyver

A békedíjat nem tudományos publikáció alapján ítélték oda. A díj honlapján hivatkozott dokumentum egy mindössze 3 oldalas gépelt szöveg, amelyből egyes kifejezéseket kitöröltek. A lapokat egy dossziéból emelték ki és másolták le, majd faxon továbbították. 1994. január 6-i dátumbélyegző látszik mindegyik lapon. Kémiai kutatások terveit, költségbecslését tartalmazza a dokumentum, tehát nem derül ki belőle, hogy azóta mi valósult meg a tervekből, valóban kifejlesztettek-e egy olyan vegyi fegyvert, amely ellenállhatatlan, erős vágyat ébreszt az azonos neműek iránt az ellenség soraiban.

A tervben más fejlesztési célok is szerepeltek. Olyan vegyületeket kell keresni, amelyek kellemetlen állatokat vonzanak az ellenség területére, ezentúl a vegyület tegye őket agresszívvá is. Szúró, csípő bogarak, rágcsálók és nagyobb állatok jöhetnek szóba. Más vegyületeket arra szántak, hogy látható, tartós, de nem halálos jeleket hagyjanak az embereken.

A kutatási célok megfogalmazója azt is elvárja ezektől a hatóanyagoktól, hogy szaguk legyen kellemetlen a megjelölt ember és környezete számára. Ez a szaggal való jelölés különösen célravezető lehet, ha az ellenséges személyek elvegyültek a nem harcoló civilek között. "A civilek kezelés (a szagok eltüntetése) érdekében felkeresnek minket, így a kezelést nem kérő ellenséges erők azonosíthatók." A tervezet szerzője kifinomultabb megoldásnak tartja, ha az emberek nem tudnák észlelni, hogy tartós szaggal jelölték meg őket, viszont betanított kutyák és műszerek képesek ezt a szagot azonosítani, felismerni. Ezt az eljárást használhatnák bankok is a pénz vörös festékkel való megjelölése helyett.

A leírás szerint keresni kell olyan vegyületeket is, amelyek befolyásolják az emberek viselkedését, rontják a fegyelmet és a morált. Ebben a sorban említik a homoszexuális viselkedést kiváltó szert, amelyet a tervezet "undorítónak" (distasteful) minősít. Nem véletlen, hogy senki sem jelentkezett ezt a díjat átvenni. Az IgNobel békedíj ilyen fordított értelmezése egyébként nem példa nélküli. Az első békedíjat Teller Ede azért kapta, mert csillagháborús terveivel új jelentést adott a béke szónak.

A Bolond-Nobel-díj átadása

Miért gyűrődik az ágylepedő?

Egyes IgNobel díjak valódi tudományos teljesítményt ismernek el. A fizikai díj alapjául szolgáló tanulmányt a szakma egyik legrangosabb folyóirata, az amerikai Physical Review Letters közölte. A hírek szerint az ágylepedő gyűrődésének okát, mikéntjét boncolgatták. Némi fantáziával azt hihetnénk, hogy az alvás vagy a szexuális együttlét utóhatásait mérték fel. Csalódást kell okoznunk, nem ezzel foglalkoztak. Általánosságban elemezték vékony rugalmas lapok gyűrődését széles mérettartományban, kezdve olyan kis redőkkel, amelyeken a sejtek másznak keresztül, egészen a ruhák durva gyűrődéséig.

A gyűrődés nagy felületen bekövetkező deformáció, a viselkedést egy sor ún. nemlineáris parciális differenciálegyenlet írja le, ezek a Föppl-Kármán-egyenletek. Néhány egydimenziós esetet kivéve azonban az egyenleteket nem lehet analitikusan megoldani, ezért más megoldást kellett keresni. A szerzők általános elméletet dolgoztak ki, amely az instabilitás fellépésének kezdetétől geometriai megfontolásokat és a hajtás, nyújtás fizikai törvényeit veszi figyelembe. Arra a következtetésre jutottak, hogy a méretektől függetlenül azonos törvények írják le a gyűrődéseket, ráncokat. A gyűrődések hullámhossza az anyagra jellemző merevség negyed hatványával, a ránc magassága pedig a hullámhosszal, a ráncok egymástól való távolságával arányos. Formuláik alapján nagy pontossággal lehet számszerűen előre jelezni vékony szilárd membránok mechanikai tulajdonságait. Ez nem olyan izgalmas, mint a lepedő gyűrődése, viszont jelentős gyakorlati haszonnal jár.