A Large Synoptic Survey Telescope (LSST) a mai optikai teleszkópok közül az egyik legnagyobb teljesítményű lesz. Nevét talán Nagy Égboltfelmérő Távcsőként fordíthatnánk. A berendezés nem 8,4 méter átmérőjű tükreivel és a változó légköri viszonyokhoz alkalmazó, ún. adaptív optikájával emelkedik ki a modern műszerek sorából - az áttörést a detektorától és az adatfeldolgozás módszerétől várják a szakemberek.
A chilei Cerro Pachon csúcson felállítandó LSST rendszer a tervek alapján 2014-ben kezdi meg működését. Három egyforma, 8,4 méteres tükre gyűjti össze és vetíti a fényt a három, egyenként 3 gigapixeles detektorra, felvételenként 10 négyzetfokot megörökítve. Egy-egy égterületet 15 másodpercen keresztül rögzít, és közel 30 terabyte adatot (kb. 7000 DVD-nyi információt) termel minden éjszaka. A gyors megfigyelési módszerrel háromnaponta lefedi a teljes égboltot, ezzel kivételes lehetőséget nyújt a változások nyomon követésére. A felvételeket időrendben összefűzve akár mozgófilmhez hasonló animációk is készíthetők, rajta az égitestek elmozdulásával.
A fotók összehasonlításával kiszűrhetők az elmozduló kisbolygók, a Plútó térségében keringő Kuiper-objektumok, nóvák és szupernóvák, valamint számtalan egyéb objektum és jelenség. A becslések alapján egy évtizedes működés alatt a távcsővel a 140 méternél nagyobb, a Földet becsapódással fenyegető kisbolygók közel 90%-át azonosítani lehet majd. A rögzített adatokat teljes egészében ingyenesen hozzáférhetővé teszik bárkinek az interneten - csak győzze azokat feldolgozni.
Az elmúlt években a távcsövek adatrögzítési képessége gyorsabban fejlődött, mint az adatok feldolgozási módszere. A következő időszakban sok fontos felfedezés valószínűleg az ún. adatbányászó szoftverek fejlesztéséhez kapcsolódik majd, amelyek automatikusan találják meg a keresett jelenséget, illetve akadnak új objektumokra és folyamatokra. Ezért a mai csillagászati megfigyelések jellege gyakran eltér a klasszikus észlelésektől. Míg korábban egy-egy érdekes objektum, vagy azok csoportja volt a célpont, itt "mindent" rögzít a távcső, amit látómezejének mérete, fénygyűjtő képessége és a felvételek időbeli gyakorisága enged. A nehéz feladat a keresett információk kinyerése a hatalmas adathalmazból.
Az LSST program legfontosabb része tehát a megfigyelési eredmények automatizált feldolgozása lesz. Részben ez magyarázza, hogy Bill Gates 10 millió, Simonyi Károly 20 millió dolláros adománnyal támogatja a projektet. A képelemző és az eredményeket publikáló, valamint azokban kereső szoftverek fejlesztéséből a Google is kiveszi a részét, amely már korábban csatlakozott a programhoz.
A Cerro Pachon csúcs felvétele, rajta számítógépes grafikával az LSST obszervatórium fantáziarajza. A kép nagyméretű változatának letöltése (LSST Corporation)
A távcső által termelt hatalmas adatmennyiség feldolgozása olyan szoftvereket igényel, amelyek fejlesztésének tapasztalatai technológiai előnyhöz juttathatják a kivitelező cégeket. A projekt sajátos reklámértékkel is bír, részben mert a rögzített adatmennyiség szabadon elérhető a nagyközönségnek. Utóbbi az oktatásban is hozhat eredményeket. Itt nem csak a csillagászat tanítása, hanem a hatalmas adatmennyiséget kezelő, mesterséges intelligenciával bíró szoftverek és alkalmazások fejlesztése szintén kiemelt terület lehet.