Egy 250 méteres kisbolygó haladt el mellettünk

A 2007 TU24 jelű kisbolygó az előrejelzéseknek megfelelően január 28-án elhaladt pályájának bolygónkhoz legközelebbi pontján. Az objektum ekkor 535 700 kilométerre volt tőlünk, ami közel másfélszerese a Hold átlagos távolságának.

Az alkalmat kihasználva újabb megfigyeléseket készítettek az égitestről. A háromperces megfigyelés-sorozat eredményeként született a jobbra látható radarfelvétel, amely 7,5 méteres felbontással mutatja a kisbolygó nehezen értelmezhető felszínformáit.

Korábbi információk

Január 29-én egy közel 250 méter átmérőjű kisbolygó fog elszáguldani a Föld mellett, másfélszeres Hold-távolságban. Bár csillagászati értelemben ez szoros találkozó lesz, az égitest se most, se a közeljövőben nem fog nekünk ütközni - mondják a szakemberek.

A 2007 TU24 jelű kisbolygót 2007. október 11-én fedezték fel a Catalina Sky Survey program keretében. A NASA által szponzorált projekt kiemelt célja a bolygónkat veszélyesen megközelítő kisbolygók és üstökösök felfedezése. A most azonosított égitest a Földhöz közeli kisbolygók csoportjába tartozik, átlagosan kétszer olyan messze kering a Naptól, mint bolygónk, és közel ezer nap alatt járja körbe csillagunkat.

A felfedezés után egyértelművé vált, hogy egy igen közeli, talán még becsapódással is fenyegető égitestről van szó. A pályaelemek pontos vizsgálata azonban rámutatott, hogy becsapódásra nem kerül sor, bár az objektum 2008 elején nem messze halad el mellettünk. A kisbolygó nagyságát a távcsöves megfigyelésekkel nem sikerült pontosan meghatározni, átmérőjét 150 és 600 méter közöttire becsülték.

Az égitest január 29-én, hazai idő szerint 9:30 körül lesz legközelebb hozzánk, ekkor 530 ezer kilométerre, azaz a Hold átlagos távolságának 1,4-szeresére, tehát biztonságos messzeségben fog elhaladni mellettünk. Az objektum ekkor +10,3 magnitúdó fényességű lesz, ezért a csillagok között lassan haladó apró fénypontként közepes távcsövekkel is megfigyelhető.

A kisbolygó és a belső bolygók pályái (NASA, JPL)

A goldstonei rádióteleszkóppal január 23-án rögzítettek radarfelvételeket az objektumról, amikor az a Holdnál még 11-szer távolabb volt tőlünk. Az ötórás megfigyelés alapján úgy fest, hogy a kisbolygó két nagyobb testből áll, amelyek együttes mérete 250 méter. Sikerült továbbá megállapítani, hogy az égitest nagyon lassan forog, tengelyforgási ideje 10 és 30 óra közötti.

A goldstonei rádióteleszkóppal rögzített radarképek a kisbolygóról (NASA)

Az elemzések alapján az objektum belátható időn belül nem fog bolygónkkal összeütközni. A becslések szerint az ehhez fogható méretű földközeli égitestek közel ötödét ismerjük jelenleg. Ha egy hasonló méretű objektum találná el bolygónkat, az súlyos következményekkel járna. A test feltehetőleg elérné a felszínt, és 2-3 kilométer átmérőjű krátert hozna létre, tízszer ekkora területen pedig letarolna mindent. Még nagyobb lenne a gond, ha tengerbe vagy óceánba zuhanna, az általa kiváltott cunami ugyanis végigpusztítaná az adott óceán egész partvonalát.