Betegségeket is terjeszthet a "bioeső"

Egyes baktériumcsoportok nem csak elősegítik a csapadék kialakulását, de azt ki is használják elterjedési területük növelésére. Egy új vizsgálat alapján az ilyen "esőcsináló" baktériumok között viszonylag sok a betegségeket terjesztő kórokozó.

Több évtizede merült fel először, hogy a felhőkben lévő baktériumok fontos szerepet játszhatnak a csapadékképződésben, mert vízgőz csapódhat ki rájuk (azaz úgynevezett kondenzációs magvakként szolgálhatnak). A baktériumok "esőcsinálását" azóta már meg is figyelték, sőt, munkára fogták őket. A csapadékképződés mesterséges elősegítésére ugyanis kondenzációs magvakat lehet a felhőkbe juttatni, elsősorban ezüst-jodidot, de egyes síparadicsomokban már néhány baktériumcsoporttal is próbálkoztak.

Brent Christner (LSU) és David Sands (Montana University) vizsgálatai nem csak megerősítették a baktériumok szerepét a csapadékképződésben, de azt is sikerült megfigyelniük, hogy bizonyos baktériumcsoportok elterjedésében a saját maguk által kiváltott esőzések is közrejátszanak.

A felmérés keretében ugyanazon baktériumcsoportokat számos egymástól távoli helyen azonosították a csapadékban. A szakemberek modellje alapján elképzelhető, hogy bizonyos baktériumok az egyéb kondenzációs magvakként szolgáló szemcséknél (pl. finom porszemeknél, sókristályoknál) alacsonyabb hőmérsékleten indítják meg a kondenzációt.

Ennek megfelelően a biogén eredetű kondenzációs magvaktól előbb indul meg a csapadékképződés, amivel a baktériumok áttételesen befolyásolhatják az esőzések és havazások tér- és időbeli eloszlását. A kutatás keretében begyűjtött mintáknál még az Antarktiszra hullott csapadékban is találtak olyan bakrétiumokat, amelyek kondenzációs magvakként szolgálhattak.

Baktériumok (zöld pontok) jégszemcsék belsejében (Brent Christner)

A folyamat során a növényeken vagy a kőzetek felszínén lévő baktériumokat a szél felkapja, így azok a légkörbe kerülnek. Amikor az emelkedő és lehűlő levegő vízgőzre nézve túltelítetté válik, a vízgőz ezekre a testekre csapódhat ki. Az így meghízó szemcsék egyre nagyobbak lesznek, míg végül túl nehezekké válnak és lehullanak. Megfelelő területre érkezve elszaporodhatnak, és a folyamat kezdődhet előröl.

Ilyen ciklusok segítségével gyorsabban terjedhetnek el egyes baktériumcsoportok, mint az egyébként várható lenne. A helyzetet még érdekesebbé teszi, hogy a vizsgálat alapján az ilyen "esőcsináló" baktériumok között viszonylag sok a betegségeket terjesztő kórokozó.