Még 2004-ben indult el a jobbra látható iCub nevű csúcsrobot fejlesztése, a RobotCub elnevezésű ötéves európai uniós projekt keretében. A feladat összetettségét mi sem mutatja jobban, minthogy a programba a legkülönfélébb tudományterületek képviselőit vonták be számos egyetemről: a robotikusok mellett pszichológusok, mesterségesintelligencia-kutatók, számítástechnikusok és agykutatók is részt vesznek a fejlesztésben. A program egyébként teljesen rugalmas: bármikor bekapcsolódhatnak újabb kutatócsoportok a világ bármely tájáról, és a robot szoftvere is nyílt forráskódú.
Mint neve is utal rá, iCub kedves kinézete egy hároméves kisgyermekére emlékeztet. Magassága 94 centiméter, és a járás mellett csúszni-mászni és leülni is tud. A kutatók arra törekedtek, hogy a mozgásformái közti átmenet (például amikor sétálás után leül) minél simább legyen, ezért igyekeztek maximalizálni testrészeinek szabadságfokát. Így összesen 53 szabadságfokkal rendelkezik: a feje hattal, a karjai héttel (váll 3, könyök 1, csukló 3), a kezei kilenccel, a lábai hattal (csípő 3, térd 1, boka2) és a dereka hárommal. A humanoid bonyolult érzékelő rendszere, amely látást, hallást és tapintást érzékelő modulokat is magában foglal, a járáson, mászáson és leülésen túl azt is lehetővé teszi, hogy iCub önállóan, a szemére és a kezére hagyatkozva könnyű tárgyakat ragadjon meg és tetszőlegesen mozgassa azokat.
Beszélni tanítják
A RobotCub projekt idén véget ér és ezzel iCub sorsa gyökeresen megváltozik: 2009-től egy másik kutatócsoport veszi át, amely megpróbálja beszélni tanítani. A Cselekvés és nyelvismeret integrációja és átvitele robotokban (Integration and Transfer of Action and Language Knowledge in Robots - ITALK) nevű, újabb négyéves programot a kognitív robotikai kutatásokban élenjáró Plymouth Egyetem (Egyesült Királyság) vezeti majd, amely 32 másik kutatóhelyet utasított maga mögé a humanoidért folytatott harcban.
A tudósok kísérletek egész garmadáját fogják iCub-bal elvégezni, mindvégig úgy kezelve őt, mint egy kisgyermeket. Kezdetben tárgyakkal kapcsolatos játékos feladatokat kell megoldania, illetve megtanulnia. Olyasmiket, amelyekre mi is jól emlékszünk gyermekkorunkból: különböző formájú tárgyakat kell beleillesztenie egy azoknak megfelelően kilyuggatott felületű dobozba, növekvő méretű csészéket kell egymásba skatulyáznia és fakockákat gúlába raknia. A következő lépés már kicsit bonyolultabb: iCub-nak különböző tárgyakat és cselekvéseket kell felismernie és megneveznie, majd olyan alapmondatokat elsajátítania, mint például "a robot pálcát rak a kockára".
Az összetett munka következő szakaszában már beszédre oktatják iCub-ot, mégpedig ugyanolyan módszerrel, ahogyan a szülők tanítják erre gyermekeiket. Chrystopher Nehaniv professzor, a kutatócsoport egyik vezetője azt várja, hogy a robot a már megszerzett nyelvi képességeit arra fogja használni, hogy egyrészt még tovább fejlessze azokat, másrészt szociális képességeket sajátítson el. "Pozitív visszacsatolás jöhet létre a nyelvhasználat és a kognitív képességek megszerzése között. Mint ahogy a gyerekek is a szüleiket utánozva tanulnak, és kölcsönösen hatnak egymásra a környezetükkel, a robot is elsajátíthatja például a nyelvtan alapelveit" - mondta a lelkes professzor.