Átlagos tudományos teljesítmény félpénzen - az MTA elnökjelöltjeit kérdeztük

"Aligha reális várakozás, hogy minden sms elküldése előtt mindenki mondja jó hangosan, hogy 'éljen a tudomány!', de azt fontos lenne a jelenleginél jobban tudatosítani, hogy a jólét, a jó élet egyik feltétele a tudomány és annak folyamatos művelése" ... "Volt egy szintén legendás, Puskás Öcsivel fémjelzett focicsapat is az ötvenes években. Időközben a magyar labdarúgás szinte megszűnt, és a szerkezete is széthullott. A magyar tudomány és felépítése szilárdan áll. Kiváló játékosokkal rendelkezik. Világbajnokok aligha leszünk - túl kicsi az ország ehhez -, de az élvonalba kerülhetünk." A Magyar Tudományos Akadémia elnökjelöltjeinek négy kérdést tettünk fel.

Roska Tamás önéletrajza az MTA honlapján

Roska Tamás akadémikus 1940-ben született Budapesten. 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett kitüntetéses diplomát, 1973-ban a műszaki tudomány kandidátusa, majd 1982-ben a műszaki tudomány doktora.

1964-től 1970-ig a Műszeripari Kutató Intézetben, 1970-től 1982 elejéig a Távközlési Kutató Intézetben dolgozott. 1982 óta az MTA SZTAKI-ban dolgozik, 1985 óta az Analogikai és Neurális Számítógépek Kutatólaboratórium vezetője. A nemlineáris dinamika, a mesterséges "neurális" áramkörök és az analogikai celluláris hullám számítógépek, újabban a sokezer processzoros celluláris érzékelő számítógépek problémáival foglalkozik.

1989 óta évente, gyakran több hónapra a kaliforniai Berkeley Egyetem meghívott vendégkutatója, egyben társfeltalálója az első programozható analogikai celluláris szuperszámítógépelvnek, valamint a CNN bionikus szemnek. Az analogikai celluláris számítógép számítástechnikai infrastruktúrájának teljesen új rendszerét munkatársaival az MTA SZTAKI-ban dolgozták ki. A celluláris hullám számítógép paradigma kiterjesztése a topografikus tömb processzor hálózatokra a milliárd tranzisztoros, új sok-processzor chip-ek megjelenésével vált fontossá.

1993 elején Hámori Józseffel létrehozták a Neuromorf Információs Technológia interdiszciplinaris doktori programot, amely később kiegészülve a Csurgay Árpád vezette nanotechnológiai programmal és több más területtel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán egy önálló, interdiszciplináris műszaki tudományi Doktori Iskolává vált. Szakterületének vezető folyóiratában az elmúlt 15 év egyik legtöbbet idézett kutatója. Több mint száz nemzetközi tudományos közleményére mintegy kétezer hivatkozás történt.

1989/90-ben a Veszprémi Egyetemen megszervezte a Műszaki Informatika szakot, 1998-ban pedig az Információs Technológiai Kart a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A kar alapító dékánja volt 1998 és 2006 között, jelenleg a kar pro-dékánja és a Doktori Iskola vezetője. Néhány év óta a SZTAKI Tudományos Tanácsának elnöke.

2006-ban a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Egyetem közös szervezésében megalapították a Molekuláris Bionika multidiszciplináris alapszakot, melynek szakfelelőse.

1992-ben az IEEE (Institute of Electrical and Electronic Engineers) "fellow"-vá, 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, majd 1998-ban rendes tagjává, 1993-ban az Academia Europaea (London) tagjává, 1994-ben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia (Salzburg) tagjává választotta, 2001-ben a Veszprémi Egyetem honoris causa doktorává avatta.

Gábor Dénes-díjat (1993), Kalmár László-díjat (1993), Szentgyörgyi Albert-díjat (1994), Széchenyi-díjat kapott (1994). 1999-ben a Pro Renovanda Cultura Hungariae Nagydíját kapta, 2000-ben megkapta az IEEE Third Millenium Medal és az IEEE Circuits and Systems Society Golden Jubilee Medal kitüntetéseket, 2002-ben elnyerte a Bolyai-díjat.