Kalandozás bolygónk múltjában - az [origo] földtörténeti sorozata

A Föld éve alkalmából új sorozatot indít a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytára és az [origo]. Bemutatjuk bolygónk múltjának legfontosabb geológia és éghajlati eseményeit, a kontinensek vándorlásától a jégkorszakokig. A "fő fogást" azonban az egykori élőlények jelentik: felfedjük a legjelentősebb ősmaradványokat és a leghíresebb lelőhelyeket. A sorozat bevezető részében ismerkedjenek meg az őslénytárral és néhány híres lakójával! 

A különböző földtörténeti korszakokból nem egyenletesen állnak rendelkezésre az adatok. Minél távolabbra megyünk vissza a múltba, annál kevesebb információval rendelkezünk. Ennek megfelelően kezdetben egy-egy alkalommal nagyobb időintervallumokat mutatunk be, majd a jelen felé közeledve egyre részletesebben tudjuk ismertetni az eseményeket.

Ahol a hazai geológiai és őslénytani adottságok lehetővé teszik, bemutatjuk a tárgyalt időszak magyarországi képződményeit és ősmaradványait is. Mivel a sorozat keretében terveink szerint a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményének számos példányát bemutatjuk, a sorozat első részében a Múzeum földtani és őslénytani kutatásokkal foglalkozó részlegével ismerkedünk meg.

Képgaléria: nézzen be az őslénytárba!

A Föld- és Őslénytár története 1803-ig nyúlik vissza, amikor Széchenyi Ferencné Festetics Julianna ásványgyűjteményével a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek az első ősmaradványok. Történetének első évszázadában főleg nemesi adományok révén gyarapodott a gyűjtemény (pl. Rainer József főherceg, Lobkowitz herceg). Jelentős mennyiségi és minőségi fellendülés következett be az 1870-es évektől, elsősorban Semsey Andor nagyvonalú mecénási tevékenységének köszönhetően.

Dulai Alfréd, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytárának paleontológusa, rovatunk őslénytani cikkeinek szerzője 1999 óta

Többek között ekkor kerültek a gyűjteménybe a Holzmadenből származó jura őskrokodilok, több Ichthyosaurus példány (köztük az egyik legszebb bőrlenyomatos maradvány), egy 2,3 méter hosszú Teleosaurus, a solnhofeni felső-jurában talált ősi szitakötők, Monte Bolca eocén hallenyomatai, egy Smilodon koponya a Los Angeles melletti aszfalttavakból, és a patagóniai pleisztocénből származó Glyptodon páncélok. A fokozatosan gyarapodó anyag Európa jelentős gyűjteményei közé tartozott, amikor 1956-ban a példányok kétharmada megsemmisült a Nemzeti Múzeum épületében pusztító tűzvészben.

A veszteségeket az azóta eltelt évtizedekben sem heverte ki az Őslénytár, de a gyűjtemény ma már újra csaknem 100 000 nyilvántartott tételt tartalmaz. Az utolsó néhány évtizedben is kerültek kiemelkedő jelentőségű maradványok a fiókokba és a polcokra: a Mecsekben gyűjtött több mint 150 alsó-jura dinoszaurusz lábnyom, a mecseki miocén delfin koponya, a gerecsei jura őskrokodil, valamint a Magyarországon talált első dinoszaurusz maradványok a Bakonyból. Jelentős előrelépést jelentett az Őslénytár életében az utóbbi 2-3 évben befejezett költözés. A Magyar Nemzeti Múzeumban eltöltött évszázados albérlet után a kutatók és a gyűjtemények is méltó elhelyezést kaptak az egykori Ludovika Akadémia épületének felújított földszintjén, illetve az újonnan kialakított mélyraktárban.

Az Őslénytárhoz kapcsolódó kiállítások közül említésre méltóak a Magyar Nemzeti Múzeumban egykor megrendezett állandó kiállítások (A földtörténet emlékei Magyarországon, Az őslények világa), valamint a Budai Várban bemutatott két nagy sikerű kiállítás (mongóliai dinoszauruszok, mozgó KOKORO dinoszauruszok). A Múzeum Ludovika téri új épületegyüttesében, alig egy évtized alatt is emlékezetes őslénytani témájú kiállítások valósultak meg (kínai tollas dinoszauruszok, Patagónia óriás dinoszauruszai). Nagyon népszerű az állandó kiállítás központi figurájának tekinthető mamut, és reményeink szerint sok látogatót fog vonzani a 2008 tavaszán nyíló jégkorszak kiállítás.

A Föld- és Őslénytárban számos kiváló hazai paleontológus dolgozott a múltban is. Az elmúlt két évtized szakmai-politikai változásai következtében (leépítések a Magyar Állami Földtani Intézetben, fejlesztési lehetőségek a Múzeumban) ma itt található Magyarország legjelentősebb őslénytani kutatóhelye.

Kutatóműhely az őslénytárban

Az évtizedeken keresztül 4 múzeológussal dolgozó tár létszáma is gyarapodott néhány fővel, majd öt évvel ezelőtt megalakult a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia közös Paleontológiai Kutatócsoportja. Így jelenleg 11 főállású paleontológus dolgozik az Őslénytárban, akik kivétel nélkül rendelkeznek tudományos minősítéssel (1 akadémikus, 1 MTA doktora, 1 kandidátus, 8 PhD). Ez azt igazolja, hogy az Őslénytárban nem csak a gyűjtemény és a közművelődés van jó kezekben, hanem az itt végzett kutatómunka is méltán szerzett elismerést hazai és nemzetközi körökben egyaránt.

* * *

Programajánló

Jégkorszak-kiállítás, 2008. április 2. - november 17.
Magyar Természettudományi Múzeum (VIII., Ludovika tér 2-6.)
Jegyár: (felnőttek számára) 1500 Ft, (gyerekeknek) 800 Ft, (kedvezményes családi jegy) 4000 Ft
Nyitva mindennap, kivéve kedd