Napjainkban a Mars körül keringő űrszondák kamerái már a leszállóegységeket is képesek megörökíteni a felszínen. A keringőegységek közül kiemelkedik a Mars Resonnaisance Orbiter (MRO), amelynek HiRISE detektora 25 centiméter körüli felbontás elérésére képes.
A korábbi leszállóegységek fényképezése mind tudományos, mind mérnöki szempontból hasznos. A működési területet felülnézetből mutató fotók segítségével könnyebben és biztosabban értelmezhetők a felszíni mérési adatok, emellett a landolás egyes fázisai is rekonstruálhatók.
A napokban nyilvánosságra hozták az eddigi öt, sikeresen landolt amerikai leszállóegység képét, amelyeken a szondák mellett többnyire a fékezésben közreműködő ejtőernyő, esetleg a hővédőpajzs is megfigyelhető. Az alábbi képek az MRO HiRISE kamerájával készültek, az egyes sorokban az Oportunity, a Spirit, a Mars Pathfinder, a Viking-1 és a Viking-2 szondák láthatók, a három oszlopban 1, 0,5 és 0,25 méter/pixel felbontással.
Leszállóegységek az MRO-szonda HiRISE kamerájának felvételein (NASA, JPL, U. Arizona, Emily Lakdawalla)
Az Opportunity leszállóegysége a roverről fotózva (NASA, JPL)
A leszállás során a szondákról levált hővédőpajzsok és ejtőernyők képei láthatók az alsó képsorozaton. Az ernyők nem minden esetben figyelhetők meg, mert ahol erősebb szél fújt a landolás során, ott messzire vitte őket. A fotókon látható hővédőpajzsok és leszállóegységek átmérője közel 2 méter.
A landoláshoz használt hővédőpajzsok és ejtőernyők az MRO-szonda HiRISE kamerájának felvételein (NASA, JPL, U. Arizona, Emily Lakdawalla)
A bolygó felszínéről eddig készített képeken eddig nem sikerült megtalálni a Mars Polar Landert, amely 1999-es leszállása közben veszett el. A tervek alapján a május 25-én landoló Phoenix-szondáról is hasonló felvételek készülnek majd a leszállást követően.