A Phoenix landolásáról és az első képek megérkezéséről még hétfőn részletesen beszámoltunk rovatunkban. A landolás a terveknek megfelelően történt a Mars északi sarkvidékén, és az eddigi adatok alapján minden rendszer tökéletesen üzemel. Rövidesen megkezdődhet tehát a tudományos munka, amelynek során a víz és közvetetten az élet nyomait keresi az űreszköz a bolygó talajában.
Közben sorra érkeznek a képek, és nem csupán a leszállóegységtől, hanem róla is. A leszállás után egy nappal hoztak nyilvánosságra egy felvételt, amely közel két perccel a felszín elérése előtt mutatja a Phoenixet, miközben ejtőernyőjén ereszkedik lefelé. A szenzációs képet a bolygó körül keringő Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) űrszonda készítette, és ez az űrkutatás történetének első felvétele egy másik égitest légkörében repülő űreszközről. Erről egy újabb, feljavított változatot mutatunk ba az alábbiakban, háttérben a Heimdal-kráterrel.
Az első műveletek a felszínen
A leszállás után egy perccel a szonda befejezte a rádióadás sugárzását, hogy az akkumulátoraiban lévő energiát csak a napelemek nyitására és egyéb elengedhetetlen feladatokra használja. A napelemek sikeresen kinyíltak, a kamera és a meteorológiai állomás állványa pedig megfelelően felemelkedett. A Phoenix elkészítette az első fotókat egyik lábának talpáról, ezek alapján nem csupán stabilan áll a felszínen, de annak anyagát nem is befolyásolta jelentősen a hajtóművel történő fékezés - bár ez pontosan csak az első mintavétel során derül ki.
A talajmintavevő robotkar borításának teljes kinyitására kedden küldtek utasítást a szonda felé, a leszállás után ugyanis részben becsukva maradt. A parancs a reléállomás-szerepet betöltő MRO-szondán keresztül ment, amely a Föld és a felszínen lévő Phoenix között közvetít. Valamilyen egyelőre ismeretlen ok miatt az utasítás nem ért célba: a felszínen várakozó Phoenix nem kapta meg a jelet, ezért nem is próbálkozott a művelettel. A borítást egyébként biopajzsnak is nevezik, ugyanis egyik szerepe, hogy egészen a nyitásig teljesen steril állapotban tartsa a benne lévő robotkart. A földi irányítók szerdán ismét üzenetet küldenek, remélhetőleg az MRO ekkor már megfelelően fog üzemelni, de tartalékként a szintén a bolygó körül keringő Mars Odysseyt is felhasználhatják a parancs továbbítására.
Ettől függetlenül megkezdődött a szonda berendezéseinek és tudományos programjának előkészítése. Jelenleg a földi irányítók a Phoenix felszíni fotóiból állítják össze a környék domborzatmodelljét, amelynek alapján kijelölik a mintavételi helyeket a robotkar számára.
A Phoenix látványa a Mars körüli pályáról
Az ejtőernyőjével ereszkedő Phoenix (balra lent kinagyítva), háttérben a Heimdal-kráterrel (NASA, JPL, Caltech, UA)
Az MRO sikeresen megörökítette a már leszállt Phoenixet is. Az alábbi képen a landolás után 22 órával látható az űrszonda. Jól megfigyelhető a felszín vörös színe, és a Phoenix két kinyitott napelemtáblája, amely egy pillangó szárnyára emlékeztet, és sötét árnyékot vet a felszínre. A leszállóegységtől közel 300 méterre sikerült a levált hőpajzsot, még távolabb pedig az ejtőernyőt is megörökíteni (lásd a cikk legfelső képén).
A nyitott napelemtábláival pillangóra emlékeztető alakú Phoenix (balra) és ejtőernyője (jobbra) a felszínen, az MRO HiRISE kamerájának felvételein (NASA, JPL, Caltech, UA)
A Phoenix új felvételei
A porral borított sarkvidéki táj, előtérben a szonda külső borításán egy DVD-vel, rajta negyedmillió érdeklődő nevével és az amerikai zászlóval (NASA, JPL, Caltech, UA)
Animáció a Phoenix körüli tájról, az eddig készített felvételek alapján (NASA, JPL, Caltech, UA)
A Phoenix a Marson: egy este a vörös bolygóval Május 29-én csütörtökön, este 21 órai kezdettel előadásokat hallhatnak az érdeklődők a Phoenix leszállásával, eredményeivel, és a Mars kutatásával kapcsolatban a Polaris Csillagvizsgálóban (Budapest, III. ker. Laborc u. 2/C). Derült idő esetén távcsöves bemutatás kíséri az előadásokat. A program: 21:00 A Phoenix leszállása, és első eredményei (Kereszturi Ákos) |