Kiemelte az első anyagmintát a Phoenix

A Phoenix kiemelte a Mars felszínéről az első anyagmintát, amely a megjelenése alapján szulfátsókat vagy kevés jeget is tartalmazhat. A részletes elemzés még csak ezután következik.

Mint arról tegnapi cikkünkben beszámoltuk, a Phoenix első alkalommal érintette meg a felszínt robotkarjával. Az elmúlt napok legizgalmasabb felfedezése az a furcsa, sima felszínű és világos terület a szonda alatt, amelyről a hajtómű fújhatta el a törmeléket. A kérdéses anyag valószínűleg vízjég, bár ennek teljes bizonyításához az első mérési adatok kellenek majd.

A Phoenix június 2-án megkezdte a felszín közvetlen vizsgálatát is. Először csak a mintavevő lapát lenyomatát hagyta a felszínen, majd miután az jól látszódott és a törmelék puhának tűnt, bele is ásott egy mozdulattal. A művelet során néhány centiméter mélyre hatolt a marsi sarkvidéket borító törmeléktakaróba. A cél egyelőre csak technikai demonstráció volt, a kiemelt mintát a robotkar visszaszórta a felszínre.

Az anyagot azonban a robotkar belsejében lévő kamera (RAC) megörökítette. Csomós megjelenése alapján elképzelhető, hogy néhol kisebb jeges darabokat, pontosabban vízjég által összecementált rögöket tartalmaz.

Emellett világosabb foltok is mutatkoznak benne, illetve a felszínen is, ahonnan a mintát kiemelték. Ez a szakemberek véleménye alapján valamilyen só, például magnézium-szulfát is lehet. A következő vizsgálatok fő célja annak megállapítása, hogy melyik elgondolás fedi a valóságot: tehát jeges avagy sós anyag anyag keveredik a vöröses regolittal.

A megbolygatott felszín nyomai a Marson. Az előtérben, balra felfelé lévő kődarabhoz vezető "ösvényt" maga a kő hozta létre, amelybe a szonda a leszállás utolsó pillanatában véletlenül "belerúgott", így az arrébb gördült. A kép közepe felett látható az első mintavétel helye, amely alatt egy kisebb, világosabb nyom az a terület, ahol a kar végét a felszínbe nyomva becsülték meg annak kohézióját (NASA, JPL, Caltech, UA)

A lapátban lévő anyagminta, amelyet egy apró lámpával világítottak meg. A kép jobb oldalán lévő világosabb foltokról feltételezik, hogy valamilyen só alkotja (NASA, JPL, Caltech, UA, May Planck Institute)

Eközben már több potenciális mintavételi helyet jelöltek ki a szonda közelében, az innen származó három mintát már szeretnék a TEGA és MECA nevű miniatűr laboratóriumban is analizálni. Itt legalább négy napot töltenek a minták, amelynek során hevítik őket, és a belőlük távozó gázok összetételét vizsgálják.

A mintavétellel kapcsolatban hamarosan egy nagyobb cikkel jelentkezünk, amely bemutatja, milyen feladatokkal fogja a Phoenix az elkövetkező három hónapot eltölteni.

Így él Galilei!

A fenti címmel hallhatnak előadást az érdeklődők Mizser Attilától kedd este 19 órai kezdettel a Polaris Csillagvizsgálóban (III. kerület, Laborc u. 2/C). Az előadás Galileo Galilei életének itáliai emlékhelyeit mutatja be - felkészülve a Csillagászat Nemzetközi Évére, amelynek "ürügye" a távcső 400 éves feltalálása.

Az előadás a Polaris TV internetes adása révén is követhető.