A kutatócsoport két csoportra osztott egy méhpopulációt. Az egyik csoportot mesterségesen megfertőzte, ezzel aktiválta a rovarok immunrendszerét. A csoportoknak ezután kék és sárga virágokat kínáltak fel, de csak az egyik színű kehely kínált a méhek számára értékes cukros vizet.
Mindkét csoport egyedei megtalálták ugyan a táplálékot rejtő virágokat, de a fertőzött rovaroknak tíz százalékkal több idő kellett a megtalálásukhoz, mint az egészségeseknek. "Ez a rovar a memóriájából él, és ha fertőzés miatt sérül az emlékezete, az komoly következményekkel járhat" - mondja a szakember, aki szerint a betegségek sokkal fontosabb szerepet játszanak a vad- és háziméhek számának csökkenésében, mint azt korábban feltételezték - írja az MTI.
Mint arról korábbi összeállításunkban részletesen olvashattak, 2006 év vége, illetve 2007 tavasza óta a méhek pusztulása soha nem látott mértéket öltött egyes ázsiai és európai országokban, valamint az Egyesült Államokban. Több helyen a méztermelő méhek vadonélő populációi gyakorlatilag kipusztultak, és a háziméh-kaptárak 30-40%-a elnéptelenedett.
A jelenlegi helyzetben a méhészek segítsége nélkül a mézelő méhek több faja néhány éven belül kipusztulhat Földünkről. A méhek, mint a megporzást végző rovarok fogyatkozása közvetlenül érzékelhető gazdasági következménnyel jár, így nem csoda, hogy az USA-ban több egyetem és kutatóintézet bekapcsolódott az okok felderítésébe, a lehetséges megoldások kidolgozásába.