Nem fog összeomlani az Univerzum a világ legnagyobb részecskegyorsítójától

Néhány hónapon belül megkezdődhetnek a kísérletek a világ legnagyobb és legújabb részecskegyorsítójában a Genf mellett lévő részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben. Az itt végzett megfigyelésekből az Univerzum kialakulásának és az anyag szerkezetének soha nem látott titkaira derülhet fény. Ám furcsa dolgok, például apró fekete lyukak vagy "időutazás" megjelenése is lehetséges, sőt olyan spekulációk is vannak, hogy már a tesztüzem alatt az egész Világegyetem eltűnik egy fura vákuumbuborékban. A tudósok véleménye alapján megnyugodhatunk: szerintük ezek a dolgok már természetes módon is megtörténhettek volna, minden másodpercben sokmilliószor az Univerzumban. Így aztán indulhat a munka.

Magyar részvétel a CERN-ben és az LHC-ben

A hazai fizikusok először a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet közvetítésével kapcsolódtak be a CERN-ben folyó kutatásokba az 1970-es években, majd fokozatosan kiépültek a kétoldalú kapcsolatok. Magyarország 1992 óta teljes jogú tagja a CERN-nek.

Az utóbbi években a magyar kutatók többsége két, a modern fizika frontvonalában álló kísérletben vett részt a CERN-ben. Az egyikben a nagyenergiájú szuper-proton-szinkrotron (SPS) részecskegyorsítónál az anyag hajdanvolt ősi állapotát próbálják meg laboratóriumi körülmények között létrehozni. A másik fontos kísérletben az anyag és az antianyag különbségeinek feltárásán dolgoznak érzékeny módszerekkel. Az Ősrobbanás után egyenlő mennyiségben keletkezett anyag és antianyag, majd ez az egyensúly megszűnt, az antianyag átalakult, eltűnt. Ezt a folyamatot máig sem értjük, ezért különösen izgalmas az antianyag alapos tanulmányozása.

Az LHC gyorsítógyűrűjének kerülete 27 kilométer, és átlagosan 100 méterrel a Föld alatt halad

Korábban a CERN legnagyobb gyorsítójánál, a nagy elektron-pozitron-ütköztetőnél (LEP) végzett kísérletekben is aktív szerepet játszottak a magyar kutatók. Ma főként az ALICE és a CMS (az LHC detektorai) mellett folyó kutató-fejlesztő munkában, a kísérletek előkészítésében, egyes részegységek létrehozásában vettek részt.

Az LHC támasztotta igények kiszolgálására állítják fel az egész világra kiterjedő számítógépes hálózatot (Computing GRID), ebben szintén részt veszünk egy, a nemzetközihez kapcsolódó hazai GRID-rendszer kiépítésével. Az MTA KFKI RMKI-ban létrehozott számítógépes GRID-farm jelenleg mintegy 200 számítógépből áll, és az ALICE és CMS kísérletek adatainak feldolgozására hozták létre.

Az LHC egyik detektorának szívében

Ezeket a tudományos eredményeket is figyelembe véve a magyar kutatók részvételével született tudományos közlemények száma mintegy 500-ra tehető, ezekre tízezernél több szalmai hivatkozás történt. A magyar fizikusok, mérnökök és információ-technológusok közül körülbelül 30-35 kolléga vesz részt folyamatosan a CERN-kísérletekben, munkájukat körülbelül 15 diák segíti, követi nyomon, azaz évi 2-3 doktori fokozat megszerzésére kerül sor. A résztvevők főként az MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, valamint az ATOMKI kutatói, doktoranduszai, illetve az ELTE, a BME és a Debreceni Egyetem munkatársai és diákjai.