Megmentik az Aral-tó egy részét - a hét műholdképe

Az Aral-tó kiszáradását, vízfelszínének folyamatos zsugorodását már többször bemutattuk műholdképeken az [origo] Tudomány rovatában. Egy érdekes mérnöki próbálkozással talán megmenthető lehet a tó egy része a kiszáradástól.

Az Aral-tó alakja napjainkban nem is emlékeztet a néhány évtizeddel ezelőtti iskolai atlaszokból ismert, a múlt század közepének állapotát idéző formára. A korábban impozáns méretű állóvíz mára gyakorlatilag kisebb, virslifüzérre emlékeztető tómedencék láncolatává vált, mind területe, mind pedig vízmélysége töredéke csupán a korábbi értékeknek. A tó víztömeg-veszteségének az az oka, hogy az 1960-as évektől a fő vízutánpótlást szállító Szir-darja és Amu-darja folyók vizét fokozódó mértékben az újonnan kialakított gyapotmezők öntözésére használják. Az öntözővizet azután a haszonnövények elpárologtatják a félsivatagi klímában, így az hiányzik a tó vízháztartásából.

Mivel az Aral lefolyástalan tó, a folyók vízszállítása és a tófelszín párolgása különösen kényes egyensúlyt kíván: a vízutánpótlás elvétele olyan durva beavatkozás volt, hogy a tó fél évszázad alatt majdnem kiszáradt: ma már az egymással is alig érintkező két részből álló Nagy-Aral-tóra és az északi, elkülönült Kis-Aral-tóra szakadt szét.

A kép kiterjedése 400x400 kilométer

A Világbank által finanszírozott, 2005-ben befejeződött duzzasztógát-építés most úgy tűnik, sikerrel menti meg legalább a tó kisebb, északi részét - olvasható a Discovery Channel honlapján. A Kok-Aral nevű duzzasztógát a Kis-Aral-tó déli csücskében emelkedik, és elzárja a víz továbbfolyásának útját a tómedence mélyebben fekvő és gyorsan párolgó középső része felé.

A 2005-ös és a lenti 2006-os, csak a Kis-Aral-tavat mutató műholdfelvételek (középső és alsó kép) tanúsága szerint az északi rész szintje már az átadást követő egy év alatt az űrből is észrevehetően emelkedett, kiterjedése pedig azóta tovább is növekedett. Bár ez a délebbi Nagy-Aral-tó kiszáradásán vélhetően tovább gyorsítja, az újjáéledő északi tóban ismét szaporodásnak indult a korábban elveszőben levő, csak az Aralra jellemző fajok egy része: a csak itt élő 30 halfajból már 17 túlélése biztosnak látszik.

Az átnézeti (legfelső) képet, az Aqua műhold MODIS-rendszerének felvételét 2006. július 27-én rögzítettük az ELTE vevőállomásán, a Kis-Aral-tó 2005-ös és 2006-os felvétele a NASA képgyűjteményéből származik.