Medvecsontot találtak egy cápa gyomrában - csúcsragadozó-váltás jöhet a jég birodalmában

Egy meghökkentő eset nyomán úgy tűnik, a felmelegedés okozta jégolvadás mellett egy további veszély is fenyegetheti a jegesmedvéket az északi sarkvidéken. A klímaváltozással olyan tengeri ragadozók jelenhetnek meg, amelyek letaszíthatják trónjáról a jéggel borított vizek csúcsragadozóját.

A Norvég Sarkvidéki Intézet kutatói Kit Kovacs biológus vezetésével évtizedek óta követik nyomon a Spitzbergák szigetcsoport élővilágának alakulását. Egyik speciális kutatási területük annak megfigyelése, meddig úsznak fel északra zsákmányukat követve a fókákra vadászó cápafajok. Júniusban meglepő felfedezést tettek: egy grönlandi cápa gyomrából egy fiatal jegesmedve (Ursus maritimus) állkapcsának 10 centiméteres töredéke került elő. A grönlandi cápáról (Somniosus microcephalus) korábban is tudták, hogy szívesen úszik föl a sarki vizekbe fókára vadászni, de arról, hogy jegesmedvékre vadászna, még soha nem hallottak.

"Nem tudjuk, hogyan kerülhetett a medve a cápa gyomrába" - nyilatkozta a Reutersnek Kovacs. "Nem tudjuk, hogy a cápa a fiatal medvét úszás közben ejtette-e el, vagy már csak a teteméből falatozott." Más tengerbiológusok a hír hallatán inkább az utóbbi verziót valószínűsítik, hiszen még egy fiatal, 2-3 éves jegesmedve is ádáz ellenfelele lehet egy 7 méteresre megnövő, több mint egy tonnát nyomó grönlandi cápának. (A 3 méteres, kifejlett jegesmedve hímek testsúlya 400-680 kilogram.)

Karibut igen

Arról, hogy az Észak-Amerikában karibunak nevezett rénszarvas szerepel a grönlandi cápa étlapján, már korábban is tudtak a szakemberek. Több esetben találtak a cápa gyomrában úszás közben elejtett vagy már dögből származó karibumaradványokat. Él egy olyan mítosz is, amely szerint a cápák képesek kiugrani a vízből, hogy a jégtáblán álló szarvast elejtsék. A most talált medvecsont esetében az is elképzelhető, hogy az állat sebesült volt vagy beteg, ezért eshetett áldozatul a cápának - vélekedik Jeffrey Gallant, a kanadai grönlandi cápák kutatásával foglalkozó szervezet (GEERG) vezetője.

Hosszas latolgatás után az Egyesült Államok idén tavasszal vette fel a jegesmedvét a veszélyeztetett fajok listájára. A döntést a sarkvidéken élő állatok fennmaradásához létfontosságú sarki jég fokozatos olvadásával indokolták. Az amerikai védettség fontos kérdés a legnagyobb szárazföldi ragadozó fennmaradása szempontjából, a jelenleg bolygónkon élő 20-25 ezres jegesmedve-állomány mintegy negyede ugyanis az USA területére esik. A Földünkön élő jegesmedvék számát tekintve a biológusok borúlátók: az emberi tevékenység és a fölmelegedés következtében az 1970-es évek óta a jegesmedvék élőhelye 20%-ával zsugorodott, s a szakemberek előrejelzései szerint nagyjából a század közepére el fogják veszíteni élőhelyük 42 százalékát - ekkorra a jegesmedvék kétharmada az északi jégolvadás miatt ki fog pusztulni.

Egy kisebb grönlandi cápa

A jégolvadás egyértelmű következménye, hogy a medvék több időt kénytelenek a vízben tölteni, így életben maradásuk függhet attól, milyen ragadozókkal kénytelenek megküzdeni a vízben. A grönlandi cápa meglehetősen lomha állat, ám ha vadászik, igen gyors mozgásra képes. Ez az egyetlen cápafaj, amely az Atlanti-óceán északi vizeiben, Grönland és Izland környékén honos. Arról, hogy a különböző cápafajok a felmelegedéssel meghódítják-e az északi sarkvidék vizeit, nem állnak rendelkezésre átfogó adatok. Egy nagy testű tengeri emlős, a kardszárnyú delfin azonban biztosan egyre gyakoribb látogató e vidéken. Mind a rozmároknak, mind a jegesmedvéknek hatalmas erejük van a vízben, ám a gyilkos cápának is nevezett delfinnel erő tekintetében nem veszik fel a versenyt - mondta el Kovacs, hozzátéve: az, hogy a grönlandi cápa rákapna a medvehúsra, szinte kizárt, hiszen ennél sokkal biztonságosabb módon is talál magának táplálékot.

Új jövevények a déli sarkvidéken

Mint áprilisban hírt adtunk róla, a déli sarkvidéken, az Antarktisz környéki vizekbe a klímaváltozás miatt a következő száz év során olyan, 40 millió éve nem látott ragadozók térhetnek vissza, amelyekkel szemben védtelenek az évmilliók során itt megtelepedett puhatestű, vékony vázú élőlények. Újra megjelenhet az antarktiszi parti vizekben a most még a kissé északabbra fekvő, néhány fokkal melegebb vizekben élő királyrák, s hamarosan megérkezhetnek a cápák is.

Úgy tűnik tehát, hogy a cápák a következő években nem okoznak majd alapvető változásokat az északi sarkvidék ökoszisztémájában, és élőhelyük felolvadása miatt a jegesmedvék talán még az előtt örökre eltűnnek a jémezőkről, hogy a felmelegedéssel nagy tömegekben megérkeznének a vidékre a legnagyobb ragadozó halak.