A madarak lábára zárt, tenyésztők által használt gyűrűket helyeztek fel a feltételezett tettesek, amivel valószínűleg azt kívánták bizonyítani, hogy a madarak legális szaporulatból származnak - tájékoztatott a Magyar Madártani Egyesület (MME). A felnőtt madár lábméretének megfelelő zárt gyűrű, amelyet néhány hetes korban helyeznek fel a fiókára, később, a felnőtt madárról a láb vagy a gyűrű sérülése nélkül nem távolítható el. A szalakóta legálisan, kereskedelmi céllal nem szaporítható, az egyesület madarászai a természetvédelmi kutatásokhoz úgynevezett ornitológiai gyűrűt használnak, amely semmilyen kárt nem okoz a madárban.
A szalakóta (Coracias garrulus), népies nevén "kékcsóka" feketerigó méretű, rendívül színes madarunk. Faodvakban költ és elsősorban egyenesszárnyúakkal (szöcskékkel, sáskákkal), bogarakkal táplálkozik. Élőhelye a facsoportokkal tarkított nyílt, füves pusztai táj.
A szalakóta Magyarországon fokozottan védett, Európában veszélyeztetett faj
Elterjedési területének körülbelül fele esik Európa vidékeire, ahol a legjelentősebb populációit Törökországban, Spanyolországban, Oroszországban, Ukrajnában, Romániában, Bulgáriában, Franciaországban és Magyarországon találjuk. Magyarországi állománya körülbelül 1000 pár, és országosan stabilnak tekinthető.
Fennmaradását hazánkban leginkább a fészkelő- és táplálkozó területeket átalakító, illetve megszüntető emberi tevékenységek (az öreg, odvas fákat tartalmazó facsoportok és fasorok eltűnése, az intenzív mezőgazdasági művelés és vegyszerezés, a gyepterületek átalakítása, a legeltetés és kaszálás megszűnése); a középfeszültségű oszlopok okozta áramütések a gázolások veszélyeztetik. Az elmúlt másfél évtizedben az MME és az állami természetvédelmi szervek tevékenységének köszönhetően sikerült növelni a szalakóta állományát több hazai régióban.