Gátrendszer a Swansea-öbölben
Az árapály erőművek hagyományos és egyszerű rendszerét egészen újszerű felfogásban közelíti meg a dél-wales-i Swansea-öbölben most épülő gátrendszer. A feljegyzések szerint már az időszámításunk előtti évszázadokban is építettek tengeröblökbe, folyótorkolatokba gátakat, hogy az árapály jelenséget kihasználva az elrekesztett vízzel malomkerekeket hajtsanak. Mára a kerekeket felváltották a korszerű vízturbinák, és sok helyen a geográfiai lehetőség is adott - az árapály erőművek mégsem terjedtek el a világban tömegesen.
Ennek nemcsak a gátak horribilis építési és karbantartási költsége az oka, hanem a környezetre gyakorolt negatív hatás is (hajózási útvonal elzárása, halak vándorlásának ellehetlenülése, dagálykor elöntött terület méretének megváltozása). Új koncepciójával ezen kíván változtatni a Tidal Electric. A cég szakemberei az öböl eltorlaszolása helyett egy észrevétlenül meghúzódó, mesterséges lagúnát álmodtak meg. Az elgondolás lényege, hogy a Swansea-öböl sekélyebb részén elhatárolnak egy kör alakú medencét. Falát kőből, homokból, sóderból, vagyis csupa természetes anyagból emelnék, és a kerülete mentén bizonyos távolságokban vízturbinákat építenének be. Dagálykor az emelkedő víz feltölti az öblöt, és a turbinalapátokat megforgatva beömlene a mesterségesen kialakított medencébe is. Apálykor ennek fordítottja játszódna le, és a visszahúzódó víz ismét beindítaná a vízturbinákat.
Fantáziakép a Swansea-öbölbe tervezett árapály erőmű három részre osztott medencéjéről
A Tidal Electric által tervezett medence öt négyzetkilométernyi területű lenne, a gát falában 24 vízturbina hajtaná a generátorokat, amelyek összességében 60 MW teljesítményt produkálnának. Számítások szerint 25-30 olyan hely van a világon, ahol az árapály erőművek e típusát meg lehetne valósítani.