Kép: elégett a Föld légkörében az európai teherűrhajó

Szeptember 29-én, hétfőn délután a Jules Verne teherűrhajó, az Európai Űrügynökség ATV-sorozatának első tagja a tervek szerint levált az űrállomásról, és a Csendes-óceán felett elégett a légkörben. 

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) rendszeres ellátmányokat igényel, amelyet - ember nélküli repülések formájában - eddig csak az orosz Progressz-teherűrhajókkal lehetett biztosítani. Ezen a helyzeten változtat egy automatizált, egyszer használatos szállítóeszköz (Automated Transfer Vehicle, ATV), az Európai Űrügynökség fejlesztése. Az ATV a Progresszhez hasonló, de annál háromszor nagyobb kapacitású és modernebb szállítóeszköz. Két nagy egységből áll: a szervizmodulból, amely a meghajtást és a navigációt biztosítja, valamint a tehermodulból, amelynek belső, 48 köbméter térfogatú részébe lehet rakodni a szállítmányt. Utóbbi belsejében földfelszíni nyomás alatti légtér van, ezért az űrállomással történő összekapcsolódást követően űrruha nélkül lehet be- és kipakolni belőle.

Egy-egy AT V maximálisan 5,5 tonna száraz terhet (élelmiszerek, különböző technikai eszközök, az új kísérletekhez tartozó felszerelések, ruhák, személyes tárgyak, ajándékok, postai küldemények stb.), 840 kg vizet, 100 kg gázt és 4,7 tonna üzemanyagot képes az űrállomáshoz feljuttatni, majd küldetése végén összesen 6,5 tonnányi feleslegessé vált terhet eltávolítani onnan.

Az ATV-t kívülről vékony fóliaréteg védi a nagy hőingadozás ellen. Négy, egyenként 490 N tolóerejű főhajtőművel és 28 kisebb, egyenként 220 N tolóerejű hajtóművel képes változtatni a helyzetét. Henger alakú, 10 x 4,5 méteres törzséből négy, egyenként 9 méter hosszú napelemtábla áll ki, amelyekkel a 22,3 méteres átmérőt is eléri. Napelemeinek térbeli helyzetét folyamatosan úgy változtatja, hogy segítségükkel a lehető legtöbb energiát termelje, amely azok 33 négyzetméternyi együttes felülete révén maximálisan 4800 W lehet.

Az első ATV, a Jules Verne az eredeti tervek alapján 2008. március 9-én indult. Az űreszközt az Ariane-5 hordozórakéta speciálisan átalakított változata, az Ariane-5ES-ATV jelű rendszer állította pályára. Az ATV teljes tömege üzemanyaggal feltöltve 19 360 kg, amely több mint kétszerese az Ariane hordozórakétákkal korábban feljuttatott legnehezebb hasznos tehernek. Az eddigi rekorder, az Envisat műhold 8 tonnát nyomott. A Jules Verne néhány nap múlva autonóm üzemmódban, földi segítség nélkül összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással.

Utolsó út a légkör felé

Az ATV a dokkolás után hat hónapig maradt az ISS-hez kapcsolva, miközben raktere folyamatosan az űrállomás belső terével volt egybenyitva. Ezalatt az űrállomás pályáját alkalmanként a szükséges mértékben módosította, majd a hathónapos program végén felesleges holmikkal megrakva levált az űrállomásról.

A földi irányítóterem: "Viszlát Jules" (ESA)

A fékezőmanővert követően a Jules Verne szeptember 29-én, magyar idő szerint 16.31-kor közel 120 kilométer magasan belépett a légkörbe. A műveletre a Csendes-óceán lakatlan területe felett került sor, ahol a felizzó objektum látványos tűzcsóvát húzott az égen, amit a térségben több helyről is sikeresen megfigyeltek.

A légkör felső tartományaiban elizzó és széteső Jules Verne teherűrhajó darabjai (ESA). További képek és filmfelvétel