Mars: elmozdított egy kődarabot a Phoenix, kétéves útra indult az Opportunity

A Mars sarkvidékén üzemelő szonda a gyengülő napsütés és a csökkenő energia ellenére robotkarjával elmozdított egy apró sziklát, hogy megnézze, mi van alatta. Még mindig dolgozik a Mars felszínén az Opportunity amerikai marsjáró is, amely most egy 12 kilométeres, kétéves útra indult. A vörös bolygó felfedezésének legújabb eredményeiről is hallgathat előadásokat a mai Kutatók Éjszakáján. 

A Mars északi sarkvidékén üzemelő Phoenix-szonda napelemei egyre kevesebb sugárzást kapnak, így egyre kevesebb energiát termelnek - amit a szakemberek takarékos üzemmóddal és jól megválogatott műveleti sorrenddel igyekeznek ellensúlyozni. A nehézségek ellenére egy új típusú tevékenységet is kipróbáltak a szondával: az egyik kődarabot eltolták eredeti helyéről a robotkarral. A művelet előtt két nappal egy 3 centiméter mély árkot ástak a kődarab közelében, hogy legyen hova "behuppannia" az apró sziklának.

Szeptember 22-én, a küldetés 117. marsi napján (sol) a Headless névre keresztelt kődarabot a robotkar segítségével közel 40 centiméternyit elmozdították. A régebbi VHS videókazettákhoz hasonló méretű kődarab egy könnyű mozdulattal a kiásott mélyedésbe jutott, amely felé közel 3 fokos szögben lejtett a felszín az ásás eredményeként.

A művelet egyik célja az volt, hogy megvizsgálhassák, mennyire tér el a kődarab alatti terület a környező felszíntől. Emellett mérnöki szempontból is érdekes feladat volt, hasonlóra ugyanis eddig nem került sor a Marson. A vörös bolygón egy apró szikla takarása is jelentősen befolyásolhatja a felszín alatti állapotokat.

A kimozdított kődarab képe a művelet előtt (balra) és utána (jobbra) (NASA/JPL-Caltech/University of Arizona/Texas A&M University)

Ha a kődarab a környező laza törmeléknél gyorsabban vezeti a mélybe az elnyelt napfényből származó hőt, akkor alatta mélyebben húzódik a felszín alatti jégréteg teteje. Ugyanakkor elképzelhető, hogy egy-egy szikladarab felületével és lassan változó hőmérsékletével csapdázza is a légköri nedvességet, ezért alatta magasabban is lehet a jégréteg teteje.

A Pheonix lefotózta a hőpajzsot

A szonda sztereókamerája szeptember 16-án, a küldetés 111. marsi napján sikeresen megörökítette a leszállás első fázisában használt, majd a Phoenixtől különvált hőpajzsot. A közel 2,5 méteres test mintegy 300 méterre csapódott be a szondától. Az alábbi felvétel közepétől kissé balra látható maga a hőpajzs, mellette jobbra egy elmosódott sötét folt mutatkozik - feltehetőleg itt csapódott a szerkezet először a felszínbe, ahonnan aztán a végső helyére pattant.

A becsapódott hőpajzs (NASA/JPL-Caltech/University of Arizona/ Texas A&M Univeristy)

Az elmúlt évek Mars-szondáinál a leszállás egyre több elemét sikerült megfigyelni. Ma már ereszkedés közben is működik egy egyszerű rádióadó. A Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) a légköri ereszkedés közben is lefotózta a Phoenixet és a róla levált hőpajzsot, emellett a már landolt szondát, a rakétás fékezéstől átszíneződött felszínt, valamint a felszínre zuhant ejtőernyőt és a hőpajzsot is sikerült a magasból megörökíteni. Ezek a megfigyelések hozzájárulnak, hogy a következő szondák leszállásai is pontosan, biztonságosan tervezhetők legyenek.

Maratoni útra indul az Opportunity

Még mindig dolgozik a Mars felszínén az Opportunity amerikai marsjáró is. A Viktória-kráterből kétéves munka után a felszínre visszatért rover új célpontja minden korábbinál távolabb található. A 22 kilométer átmérőjű Endeavour-kráter sokkal nagyobb bármely korábban meglátogatott becsapódásnyomnál, és a szonda jelenlegi helyzetétől délre, mintegy 12 kilométerre található. Eléréséhez közel annyit kell majd a rovernek haladnia, mint amennyit eddig megtett a teljes küldetés keretében.

A szakemberek becslése alapján az Opportunity közel 100 métert tud naponta haladni, azaz mintegy két év alatt érhet célba. A hosszú úton egy új, a veszélyesen laza dűnékre is figyelő szoftver segíti elkerülni a veszélyes helyzeteket, emellett az MRO-szonda nagyfelbontású képei alapján a korábbiaknál részletesebben lehet az útvonal jelentős része előre megtervezni.

Három vizsgált kráter az Opoortunity leszállóhelyén: Endurance, Viktóra és Endeavour (NASA, JPL, ASU)

Ha a rover nem is éri el az Endeavour krátert, az út során sok érdekes megfigyelést tehet majd. Számos kisebb becsapódásnyomot fog megvizsgálni, a felszíni kődarabokat, valamint az apró és sötét hematitos golyókat is tanulmányozza, továbbá a haladási irányában (az enyhén lejtős felszínt által kissé ferdén elmetszett rétegek miatt) egyre fiatalabb és egyre korábban lerakódott anyagot fog meglátogatni útja során.

Programajánló: csillagászat a Kutatók Éjszakáján, szeptember 26-án (pénteken)

Budapest, Millenáris Park:

• 16:30-18:00 Központi színpad: A Mars-kutatás legújabb eredményei (Sik András)
• 20:00-20:45 Piros-Fekete Galéria: Magyar tapasztalatok az utahi Mars-analógia bázison (Boros-Oláh Mónika)
• 21:00-21:45 Piros-Fekete Galéria: A Marson jártam, és életre vadásztam (Kereszturi Ákos)
• 20:00 - 24:00 Földi és csillagfény - A Magyar Csillagászati Egyesület és a MEE Világítástechnikai Társaság közös bemutatója. Hogyan őrizhető meg a Tejút látványa helyes világítással. Meteor - bemutatkozik a MCSE folyóirata.
• Távcsöves bemutató: a Jupiter és az őszi csillagképek

Baja:

• Bajai Bemutató Csillagvizsgáló: lézeres csillagkép-tanítás, "online észlelés" a bajai robottávcsővel, távcsöves bemutató.

Szeged:

• 19-21 óra: Dóm tér 9. I. emelet Budó Ágoston terem, "Népszerű csillagászat". Két 50 perces előadás vetítéssel a csillagászat és űrkutatás újdonságairól.
• 20-22 óra: Dóm tér, Bemutató kisebb távcsövekkel (borult idő esetén elmarad)
• 20-24 óra: Szegedi Csillagvizsgáló, Újszeged, Kertész utca. Kiselőadások sok vetítéssel, kérdezz-felelek, távcsöves bemutató

Eger:

• 9:30-15:30 Eszterházy Károly Főiskola: Csillagászati múzeum,
• 16:00-20:00 Eszterházy Károly Főiskola: Planetáriumi műsorok.

Győr:

• 20 órától Győri Egyetemi Bemutató Csillagvizsgáló: távcsöves bemutatás.

Miskolc:

• 16:00-24:00 Egyetem főbejárata: És mégis mozog a Föld (a Foucault-inga bemutatója).

További információk a Magyar Csillagászati Egyesületnél.